Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Öllős Géza: A talajvízdúsítás fokozódó szerepe

A talajvízdúsítás 19 (amelyek lehetnek földmedencék is) szerepének a megítélése ( 13. ábra). Ha az ülepítőmedencében a foszfor és nitrogénvegyületek feldúsulnak, napfény hatására az algák számára a környezeti tényezők nagyon kedvezővé válhatnak. A napfény szempontjából ugyanazon ülepítőmedence esetében két szélső helyzet különböztethető meg. Az a) ábra a téli, viszonylag kevésbé napfényes időszakra vonatkozik. Ilyenkor az ülepítőtér méretezésekor hosszabb tartózkodási idő választható. Ezáltal az iilepítés valóban jó hatásfokú lehet, a biológiai folyamat pedig nem válik kedvezőtlen mértékűvé. Ab) ábra a napfénydús nyári időszakra vonatkozik. Ilyenkor az ülepítő medencében rövid tartózkodási időt kívánatos választani, hiszen különben a medence az „algatenyésztés" szerepét is betölti. Nem csoda, hiszen az ülepítés következtében a medence vízterében a zavarosság csökken, s így a napfény mélyebbre, nagyobb intenzitással hatol a vízbe. A nagyobb mértékű ülepítőhatás a tartózkodási idő rövidre választása időszakában vegyszeradagolással, vagyis fokozott derítés révén valósítható meg. Ezeknek az elvi megállapításoknak az alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a talajvízdúsítás tervezésekor az adott nyersvíz-viszonyokat nagy gonddal kell mérlegelni. 7. A talajvízdúsítás néhány példája A következőkben néhány példán keresztül a talajvízdúsítás jellegzetes eseteit, alkalmazási területét, ill. szükségességét érzékeltetjük. A Baseli Vízmüvek Lange Erlen-i telepe A talaj vízdúsítás egyik legegyszerűbb megoldása a Baseli Vízmüvek Lange Erlen-i telepén található (14. ábra). Itt a Rajna vizét közvetlenül beszivárogtatták. A dúsítás helye közvetlenül a vízműépületet környező erdőterület. A dúsítandó vízzel elárasztják az erdő egy-egy kiválasztott területrészét anélkül, hogy a beszivárogtató területet erre a célra valamiféle módon is előkészítenék. H. P. Widmer szóbeli közelítése arra vall, hogy a dúsításnak ez a módja az adott esetben teljes sikerrel alkalmazható. Az alkalmazás feltételét a meglevő, kedvező felépítésű, megbízhatóan összefüggő (!) fedőréteg biztosítja. Ez a beszivárgó vizet olyan mértékig képes tisztítani, ami az alsó, durvább vízvezető talajréteg szűrésével együtt már a szokott, kielégítő minőségű szivattyúzható talajvizet szolgáltatja. Itt tehát a megoldást a fedőréteg kedvező felépítése és a dúsított víz vízszintes jellegű talajbeli mozgása, továbbá a mintegy 100 m távolságban levő kútsor elhelyezése biztosítja. Az egyes elárasztható felületek nagysága 5 —16 ha között van. Az elárasztáskor a vízréteg a felületen 20 — 100 cm. A beszivárgási sebesség 2—3 m/nap. 3—6 heti folyamatos beszivárogtatás után a felület oly mértékben eltömődik, hogy kb. 1 hónapig a felületet szárazon célszerű hagyni. Ezen időszak alatt a víz lerakódott szennyezőanyagainak mineralizációja bekövetkezik, s a felület újból elárasztható. Ez a példa nagyon tanulságos, hiszen látszik belőle, hogy a dúsításnál a lényeg a jó szűrés biztosítása. 2*