Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Borza D.-né: Szennyvízöntözés 265 II. táblázat Mezőgazdasági szeniiyvizhasznosítás előkészítése Város (állam) Lakosság száma, 1000/fö Öntözött területre vezetett szennyvízmennyiség, millió m 3/év Előzetes tisztítás az öntözött területre vezetés előtt Bakersfield (Kalifornia) 90 21,0 elsődleges ülepítés Fresni (Kalifornia) 165 37,0 a szennyvíz 40%-át biológiailag tisztítják Abilen (Texas) 95 8,6 elsődleges ülepítés, tározóban Lubboek (Texas) 109 14,8 biológiai tisztítás San Antonio (Texas) 58t 98,7 biológiai tisztítás, majd tározás Az utóbbi években természetes tisztulást elősegítő módszereket alkalmaznak, éspedig a szennyvizeket tavakban, tározókban, — vagy ahogy az USA-ban nevezik lagunákban és stabilizáló tavakban — tisztítják. 1957-ben 630 ilyen laguna volt városi szennyvizek tisztítására. 1961-ben számuk már megkétszereződött. A Mississippi völgyében több mint 1000 laguna volt. Megállapítható, hogy a „biológiai" tározók számának növekedésével csökken az elsődleges tisztítást biztosító műtárgyak száma. így Észak-Dakotában a városi szennyvizek tisztítására 1950-ben 3 tározótó volt és 76 elsődleges tisztítást végző műtárgy (főleg kétszintes ülepítők); 1960ban 113-ra növekedett a lagúnák száma, a műtárgyaké pedig 37-re csökkent. Az ipari szennyvizek tisztítására és visszatartására is létesülnek tározók. 1963ban az USA 827 ipari objektuma, többek között 238 konzervgyár, 168 húsipari üzem, 57 vegyipari, 52 olaj feldolgozó és más ipari létesítmény rendelkezett tározókkal. A lagúnák jelentősége, szerepe és rendeltetése különböző, egyik csak egyedülálló, tisztítási célt szolgáló létesítmény, míg a másik az előzetesen tisztított szennyvíz másodkezelésére szolgál. Leginkább a nyugati államokban alkalmazzák a szennyvízöntözést, amelyet a szennyeződés elleni hatékony eszköznek tekintenek. (Itt terül el az USA öntözhető földjeinek 90%-a.) A lakótelepek háztartási szennyvizeinek fajlagos mennyisége 380 l/nap,fő. Ebből következik, hogy 1962-ben 375 millió m 3 szennyvizet lehetett felhasználni; 5 — 6 ezer m 3/ha közepes öntözési norma mellett a városok közelében 65 — 75 ezer ha-nyi öntözőtelepeket létesítenek. Közbevetőleg megjegyzem, hogy az USA-ban még nincs valamennyi államra kiterjedő és érvényes törvény a szennyvizek másodlagos felhasználásáról. A közegészségügyi szabályok adnak mindössze útmutatást. A városi és ipari szennyvizek előzetes tisztításának a fokát összetételük és felhasználásuk jellege szabja meg. A sportmedencék feltöltésére, parkok, kertek öntözésére hasznosított víznek ivóvíz minőségűnek kell lennie. A tisztított és ártalmatlanított szennyvizet talajszűrés után lehet ivóvízminőségűnek elfogadni. A szennyvíz ismételt felhasználásának több lehetőségét alkalmazzák például Los Angelesben. A városban 716 ezer m 3/nap szennyvíz keletkezik, amelyből 400 ezer m 3/nap (55%) mennyiséget másodlagosan is hasznosítanak; ipari üzemek forgatásos rendszerében, talaj vízdúsításra, sportmedencék feltöltéséhez (tározókban való visszatartás és pótlólagos tisztítás után), mezőgazdasági területek öntözésére a város környékén létesített öntözőtelepeken. A II. táblázat adatai képet adnak a mezőgazdaságban hasznosított városi szennyvizek előkészítésének jellegéről. A táblázatban felsorolt városokban nem fordult elő — szennyvízöntözésből következő — megbetegedés. A szennyvízzel öntözött területeken rendszerint ipari növények (gyapot, cukorrépa, takarmány stb.) termeszthető. A szennyvíz mezőgazdasági célokra történő hasznosításának jó példája a New-