Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

252 Gajárszki Győző Az elmondottak értelmében a tömlő súlya : m-s G = —— МО3 [kp] = /W-103 [kp] A tömlőnek különböző nyomásokon kialakuló keresztmetszeti felületének nagyságát a 2. ábrán tüntettük fel. Az ábrán az fa tényleges felület, F a kör keresztmetszetű tömlő felülete. A tömlő felfekvési felületének nagysága is a tömlőben uralkodó nyomástól függ. A felfekvési felület nagyságát kísérleti úton határoztuk meg. Üres tömlőnél К a felfekvési felület a tömlokerület fele: ha y = 0, akkor y = — . Mivel kör keresztmetszetű tömlő elméletileg csak végtelen nagy nyomásnál alakul ki, a legkisebb felfekvési felület is csak végtelen nagy nyomásnál jön létre. A felfekvési felületnek a különböző nyomások függvényéhen történő alakulását a 3. ábrán tüntettük fel. Az általánosíthatóság miatt a v felületet a — viszonyszámmal, a nyomást — hasonlóan az előzőkhöz — az viszonyszámmal jellemeztük. A tömlő fajlagos talajnyomása a tömlősúly és a felfekvési felület hányadosa. Ha megvizsgáljuk a 2. és 3. ábrát láthatjuk, hogy y = 2D, illetve 3D nyomásérték felett mindkét görbe ellaposodik. Tehát a nyomás növelésével nem nő jelentősen a tömlő súlya, illetve nem csökken a felfekvési felület. Ebből következik, hogy a tömlőben a nyomást nem célszerű névleges átmérő két-három szorosánál nagyobb értékre növelni, mert jelentősebb nyomásnövelés sem okoz lényeges fajlagos talajnyomás-növekedést. A tömlőben tartandó nyomásérték nagyságát még egy szempontból szükséges megvizsgálni. A tömlővel történő vízelzárás magassága a tömlő tényleges magasságától függ. A korábban elmondottak alapján ismeretes, hogy a nyomás növekedésével párhuzamosan nő a tömlő tényleges magassága is. Megközelítően 6D belső nyomásnál éri cl a tömlő magassága a névleges átmérő értékét. A 4. ábrán feltüntettük a tényleges magasság (m) és névleges tömlőát1. ábra. A tömlő alapjának változása a nyomás függvényében 2. ábra. A tömlő keresztmetszeti felületének változása a nyomás függvényében