Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Ideiglenes tömlőgátak 253 mérő (D) viszonyszámának alakulását különböző relatív nyomásértékek ( — I függvényében. Látható, ) m hogy már 2D nyomásnál az — 0,9 körüli értéket mutat. A további nyomásnövelés sem jelent különösebb magasság növekedést. Az előbbiekkel összevetve: a tömlőkben semmilyen okból sem szükséges a nyomás a névleges átmérő két-háromszorosánál nagyobb értékre növelni. Ez különösen nagyobb átmérőjű tömlőknél fontos, ahol a nagyobb nyomásértékek biztosítása komoly műszaki felszerelést és jelentős energiát igényelne. A vízzárás minőségének azonban csak egyik tényezője a tömlő. A másik nem kevésbé fontos tényező a talaj. A talaj szemösszetételénél a két szélső esetet vizsgálva: homoktalajoknál a kis kohézió miatt igen könnyen keletkezik kimosódás. Ilyen talajoknál a tömlős vízelzárás igen rossz eredményeket adhat. Az agyagtalajok nehezen mosódnak ki, sőt nedvesség hatására kismértékben duzzadnak, ami a vízzárást elősegítheti. A tömlő alatti átszivárgásnak okozója lehet a talajfelület egyenetlensége, oromzatok, kis barázdák jelenléte, amelyhez a tömlő talajon fekvő felülete nem tud tökéletesen idomulni. b) A tömlőből készült elzárás használhatósága függ a tömlőnek a víz oldalirányú nyomásával szemben tanúsított állékonyságától. A h magasságú víz átlagos oldalnyomása: p„ = - 10-3 [kp/cm 2]. Egy folyóméter tömlőszakaszra jutó nyomóerő: hЛ- 20 ^ (ha a h-t cm-ben helyettesítjük). (Az oldalirányban ható nyomóerő igen jelentős. Pl.: Л = 30 cm-es vízmagasság esetén 45 kp/m, Л = 60 cm-es vízmagasságnál pedig 180 kp/m.) Az oldalnyomással szemben csak a tömlő gördülési ellenállása hat, a tömlő gördülése — különösen y<3D belső nyomásoknál — nem hasonlít a merev, kör alakú testek gördiiléseihez, hanem inkább emlékeztet a lánctalp mozgásához. Kisebb akadályokon is — amelyek esetleg már elegendők a merev testek lovagördülésének megakadályozásához — valósággal átfolyik. 8* 3. ábra. A tömlő felfekvési felületének alakulása a nyomás függvényében 4. ábra. A tömlő tényleges magasságának alakulása a nyomás függvényében