Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával

20 4 Sebestyén Gy.—Fáy Á.—Csemniczy J. tunk, melyeket a szivattyú két szívóterének légtelenítő csavarjai mellett helyeztünk el. Az egyik oldalra a gyorsulásmérő fejet, a másikra a hangnyomásszint mérésekhez a kondenzátor mikrofont szereltük fel (2. ábra). 3. A mérések ismertetése A méréseket négy lépésben végeztük. a) Mértük a szivattyú jelleggörbéit kavitációmentes üzemállapotban. Ennek eredményeit a 3. ábra mutatja be. b) Mértük a szivattyú kavitációs jelleggörbéit különböző kavitációmentes üzemállapotokból kiindulva. Az alkalmazott mérőberendezésnél a kavitációs paramétert legegyszerűbben úgy lehetett változtatni, hogy állandó fojtószerv- beállítás mellett a rendszer belső nyomását módosítottuk. Az üzemi pontok kavitációs üzemállapotban a Q—

H mezőben egy másodfokú parabolán helyezkedtek el, ezért az egyes mérési sorozatok az esetenkénti másodfokú parabola és a kavitációmentes állapotban mért szivattyú jelleggörbe metszéspotjában adódó vízmennyiségekkel jellemezhetők. Az egyes sorozatok kezdeti vízmennyiségeit a 2 hatványai szerint választottuk meg, ezek rendre: I. Qo=Q

N-2a

/II. <?0=<?n-2-V. III. Öo=Ön-2"V. IV. Q

0=Q

N-2° V. Q

0 — Qn • 2

1/" VI. (?o=<?n-2V. 3. ábra. A vizsgált szivattyú kavitációmentes jelleggörbéje Рис. 3 Характерная кривая исследуемого насоса в безкавитационном состоянии Fig. 3. Courbe caractéristique exempte de cavitation de la pompe examinée ahol Q

n a jelleggörbe legjobb hatásfokú üzemi pontjához tartozó vízmennyiség (lásd 3. ábra). c) Felvettük a teljes zajszinkcpet a 20—20 000 Hz frekvencia-tartományban a Q

0=2P-Q

n értékkel jellemzett IV. leszívási görbe különböző pontjaiban. A teljes zajszínképet a gyorsulásmérő fejjel és a hangnyomás-mérő fejjel egyaránt megmértük és regisztráltuk. Ezek a mérések igazolták a kavitáció zajszínképének más berendezések-