Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával
A kavitációs zaj mérése 207 Î ben korábban végzett méréseinknél tapasztalt jellegzetes tulajdonságait, amelyeket a következőkben, az 5. pontban fogunk ismertetni. A kapott eredmények lehetővé tették, hogy a további mérések során a gyorsított zajmérési módszert alkalmazzuk, azaz csupán egyetlen — alkalmasan választott — frekvencián mérjük a különböző kavitációs üzemállapotokhoz tartozó hangnyomás- és gyorsulásszint értékeket. d) Mértük a kavitációs zaj gyorsulásszintjét és hangnyomásszintjét /=12 000 és /=15 000 Hz frekvenciákon az I—VI. leszívási görbékkel jellemzett üzemállapotokban. Egyidejűleg regisztráltuk a teljesítményjellemzőket. Az összes mérést állandó szivattyú fordulatszámmal éspedig л = 1750±1 ford/min végeztük. A szivattyú leszívási görbéi A Thoma-féle szám (cr) értelmezése többféleképpen lehetséges. Az értelmezési eltérések a járókerékben érkező folyadék sebességi energiájának a különböző módokon történő figyelembevételéből erednek, s nem egységes az álláspont abban sem. hogy a kifejlett kavitációs üzemállapotban melyik legyen a vonatkoztatási szállítómagasság. A Thoma-féle kavitációs számnak a szerzők által használt formájában a járókerékbe lépő folyadék teljes energiáját tekintették jellemzőnek és a vonatkoztatási szállítómagasság a kavitációs üzemállapotban mért Q folyadékmennyiséghez tartozó, a 3. ábrában leolvasható érték volt. A számítás módjáról a 4. ábra nyújt tájékoztatást. A kavitációs szám tehát o(Q,H)= ^'npsh Щ ahol I __ Ps cs ' "NPSH — 7Г + ~ A kavitációs viszonyok elemzésekor a jellemzők változását célszerű a Q= const vonalak mentén vizsgálni, mert a járókerékbe belépő folyadék relatív sebessége Q= const és n — const feltételek esetén változatlan marad kavitációs üzemállapotban is. A kiértékelésnek a szerzők által alkalmazott, 4. ábrán látható módja biztosítja, hogy a kapott kavitációs számok megegyeznek a @ = konst, n = konst mérési módszerrel nyerhetőkkel. A kavitációnak a teljesítményjellemzőkre gyakorolt hatása az adott Q folyadékmennyiségnél a kavitációmentes állapotban mért hatás/ok és szállitómagasság megváltozásában jut kifejezésre. A szerzők az utóbbi, tehát a 4. ábra. Tájékoztató vázlat a kavitációs szám számítási módszeréről. H (Q) a leszívási görbe, 1I 0 ( Q 0) a szivattyú jelleggörbe kavitációmentes üzemállapotban Рис. 4 Информативная схема о расчетном методе числа кавитации ; 11 (Q) кривая депрессии, H 0(Q 0) характерная кривая насоса в безкавитационном состоянии Fig. 4. Esquisse informative de la méthode de calcul du chiffre de cavitation II (Q) la courbe d'aspiration, II 0 ( Q 0) courbe caractéristique de la pompe en exploitation sans cavitation
