Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Böcskei László-Hajós Béla: A rábai hidromechanizációs töltésépítés tapasztalatai

156 Böcskei László—Hajós Béla ságú, és így a töltés erősítése mederből kitermelt szemcsés anyagból lehetséges, melynek csak megtámasztó és szűrő szerepe van. A tervezési előmunkálatok eredményeinek összegezése után a rézsű-állékonyság és az építési mód figyelembevételével olyan keresztszelvényt terveztek, melynek koronaszélessége 4,0 m, rézsűhajlása 1:3, a humuszborítás 20 cm és a koronán 25 cm-es domborítású bogárhát van. A töltés stabilitásának ellenőrzését a már említett izotópos tömörségi mérések eredményei alapján végezték, melyből megállapítható, hogy az elcsúszás elleni biztonság több mint háromszoros. A tervezési előmunkálatok eredményeinek figyelembevételével a helyi adottságok feltárása után az épülő töltésekkel szemben támasztott igények maradéktalan teljesítése céljából a tervezett technológia egyes lépései a 2. ábrán található számjelölések szerint a következő voltak: 1. Humusz eltávolítása a msntettoldali rézsűről dózerral 30 cm vastagságban. A nyert anyagból zagygát építész a jelenlegi töltéskoronától kb. 20,0 m távolságban. 2. A töltésmagasításhoz szükséges anyag kitermelése a humuszíalanított mentettoldali rézsűből és átkarolása deponálási céllal a vízoldali rézsűre szárazkotróval. 3. A töltésszelvény erősítéséhez szükséges szemcsés anyag kitermelése a Rábából, szállítása hidromechanizációs úton a zagytérbe. 4. A hidromechanizációs úton kitermelt anyagból a tervezett töltésszelvény, illetve feltöltési terepszint kialakítása dózerral. 5. A vízoldali rézsűn tárolt kötött anyagból az előirt töltésmagasítás előkészítése szárazkotróval. 6. A zagygát anyagából az új töltés rézsűjének humuszolása dózerral. 7. A töltéskorona kialakítása és a rézsűk füvesítése. Ebből a technológiai sorrendből látható, hogy a tervezők egyrészt igyekeztek az építkezést az idő és vízjárási elemektől függetleníteni, másrészt — az értékes mezőgazdasági termőterületek védelme és szállítási problémák miatt — a távszállításokat kiküszöbölni. 2. A töltéserősítés végrehajtása hidromclianizáeiós építéssel A hidromechanizációs munkavezérgépe az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság számára Hollandiából szállított Master típusú szívó-nyomó kotró volt (3. ábra). A 15 m hosszúságú, a kétoldalon elhelyezett 2—2 oldalpontonnal együtt 5,55 m szélességű 1,05 m merülésű hajótest szétszerelhető, és közúton, vasúton szállítható. Az anyagszivattyút tengelykapcsolóval meghajtó 16 hengeres főmotor kétütemű vízhűtéses Diesel motor, elektromos indítóberendezéssel és töltődinamóval. Tartós teljesítménye 1800 ford./perc-nél 454 LE. A zagyszivattyú egylépcsős centrifugál-szivattyú, öntött kivitelben készített szivattyúházzal, zárt, háromlapátos járókerékkel, a szívó és nyomóoldalon elhelyezett kopólemezekkel. A szivattyú szívócsonk átmérője 350 mm, a nyomócsonké 300 mm, fordulatszámát 661 ford./ perc-re fogaskerékhajtómű csökkenti le. A főmotorról hajtott szivattyúk közül az egyik a kavicsos talajban az 1045 mm átmérőjű fogazott vágófejet hajtja, amelynek fordulatszáma percenként 20, míg a másik az előoldalt elhelyezett csörlőmotorokat, a létraemelőt és a léptető cölöpöket emelő hidraulikus hengereket mozgatja.