Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A SZABADON TARTANDÓ HULLÁMTÉRI SÁVOK MEGHATÁROZÁSA DR. IVICSICS LAJOS

1 A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki a folyók hullámterének használatáról [26/1968. (VIII. 2.) MÉM]. A rendelet 1., valamint 2. §-a fogalmakat határoz meg. A két paragrafusban foglaltak szerint a folyó partvonala és az árvédelmi töltés közötti terület, a hullámtér három részre, a szabadon tartandó, a középső és a véderdő sávra oszlik. A szabadon tartandó sáv a folyó partjához csatlakozik, a véderdő sáv az árvédelmi töltés mentén húzódik, a kettő között van a középső sáv. A rendelet 3. §-a szerint a szabadon tartandó sávban tilos új erdőt, szőlőt vagy gyümölcsöst telepíteni, tilos sűrű térállású, magas növésű, zárt állományt alkotó növényeket (pl. kendert, kukoricát, napraforgót, cirkot stb.), valamint évelő növényeket termeszteni. Ugyancsak a 3. §-ban foglaltak értelmében a szabadon tartandó sávból a meglevő erdőket, az egyes fákat és bokrokat, valamint a szőlőket és a gyümölcsösöket legkésőbb 1975-ig ki kell termelni. A rendelet 6. §-a szerint a szabadon tartandó sávot a vízügyi igazgatóság a helyi árvízvédelmi és a vízügyi műszaki előírásoknak megfelelően állandó jelekkel kitűzi. A rendelet, általános érvényességének megfelelően, nem jelöli meg közelebbről a szabadon tartandó sávok alakját és méreteit, csak azt szabja meg, hogy a sávokat a helyi árvízvédelmi érdekeknek és a vízügyi műszaki előírásoknak megfelelően kell kitűzni. A rendelet végrehajtásakor az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon is felvetődött a szabadon tartandó sávok alakjának és méreteinek kérdése. A méreteket illetően bizonyos támpontot adott a Károlyi Zoltán által kidolgozott, „Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai" című tanulmány III. része, amelyben a vízfolyások szabadon tartandó sávjainak folyamkilométerenkénti szélességei találhatók. A táblázat a bajai híd alatti kanyarulat, valamint a Sárosparti kanyar esetére 1000 m körüli értékeket ad. Ennek, hosszú szakaszról — csak a Baja - Dunaszekcső közötti részen kb. 20 km-ről — lévén szó, igen számottevő erdőirtás felel meg. Érdemes megfontolni tehát, hogy a sávok alakjának, helyének további jellemzői mik legyenek. Ä célnak — az árvízvédelem megkönnyítésének, az árvízlevonulás meggyorsításának — ugyanis nem egyenlő mértékben felel meg a sávok bármiféle helyszínrajzi alakja és elrendezése még akkor sem, ha a Károlyi Zoltán által megjelölt szélességet betartjuk. Mivel a szabadon tartandó sávoknak az árvízlevezetés megkönnyítése szempontjából leginkább megfelelő alakját adott vízfolyásnál főképpen az áramlási viszonyok szabják meg, és minthogy a Raja környéki Duna-szakasz 1:2880 horizontális, méretarányú, részben levegővel, részben vízzel működő kismintája a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidromechanikai laboratóriumában készen van, felvetődött az a gondolat, hogy a szabadon tartandó sávok geometriai jellemzőit célszerű lenne kisminta segítségével meghatározni. Ezért az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság megbízta az Intézetet a Raja —Dunaszekcső közötti Duna-szakaszon szabadon tartandó sávok ö7féle helyszínrajzi elrendezésének vizsgálatával. 1 Dr. Ioicsics Lajos mérnök, a műsz. tud. kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. osztályvezetője (Budapest).