Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

112 Ivicsics Lajos A szabadon tartandó sávok vizsgált változatai A laboratóriumban a szabadon tartandó sávok következő változatainak kis­mintáját építettük meg és vizsgáltuk meg részben levegő, részben pedig víz átáramol­tatásával az áramlási viszonyokat : 1. változat A szabadon tartandó sáv jobb parti határvonala a bajai hídtól indul, majd a partvonalénál nagyobb görbületi sugárral folytatódva a Sárosparti kanyar jobb part­jához simul és attól csupán az 1471-es fkm táján hajlik el. Innen a főág partvonalá­val hozzávetőleg párhuzamosan halad lefelé, majd Dunaszekcső felett csatlakozik a főághoz (1. ábra). A szabadon tartandó sáv bal parti széle az 1476. fkm közelében válik el a főág­tól, majd a főágénál nagyobb görbületi sugárral lefelé haladva megközelíti a Kádár­Duna bal partját. Innen a főággal közelítőleg párhuzamosan halad lefelé és az 1465. fkm közelében csatlakozik a bal parti árvédelmi töltéshez (1. ábra). 2. változat A szabadon tartandó sáv jobb parti határvonala éppúgy a bajai hídtól indul, mint az 1. változatnál, de a híd alatti kanyarulat domború partjától nem hajlik el annyira, mint az 1. változat vonala, és még a Sárosparti kanyar elején is közel van a főághoz. Innen lefelé haladva attól egyre távolodik, kb. az 1471. fkm közelében azzal közel párhuzamossá válik, majd az 1. változat vonalához csatlakozik (1. ábra). A szabadon tartandó sáv bal parti széle a Sugovica kitorkollásánál válik el a főágtól, majd a partvonalénál kisebb görbületi sugárral lefelé haladva a Kádár-szigeten csaknem érinti a főágat. Onnan lefelé a főág mentén annak közelében halad, és a Szeremlei Duna-ág betorkollása közelében csatlakozik az 1. változat vonalához (1. ábra). Mint látható, a 2. változat a szakasz nagy részén ellentétes menetű az elsővel. Az elsővel a kanyarulatok „simítására", a másodikkal azok fokozottabb áramlástani hangsúlyozására törekedtünk. 3. változat A 3. változat jobb oldali határvonala megegyezik az elsőével. Bal oldali széle is csupán a Kádár-Duna közelében tér el az 1. változatétól, éspedig a bal oldali ár­védelmi töltés irányába (1. ábra). Ezzel a változattal arra a kérdésre szerettünk volna feleletet kapni, hogy az 1. változatnak az árvízlefolyás szempontjából kedvező hatása fokozható-e. 4. változat A szabadon tartandó sávok 4. változatának megvizsgálásával az volt a célunk, hogy megnézzük, milyen mértékben lehet az irtandó erdők területét ésszerűen csök­kenteni. Ennek megfelelően a 4. változat határvonala a jobb oldalon a bajai hídtól kezdődően egészen a Sárosparti kanyarnak csaknem az alsó végéig a főág mentén halad, onnan pedig egybeesik az 1., illetőleg a 3. változat vonalával. A bal parton a 4. változat vonala egybeesik a 3. változat határával (1. ábra). 5. változat Az 5. változat vizsgálatának célja a szabadon tartandó sáv további szükítési lehetőségének megállapítása volt. Ennek megfelelően e változat jobb parti határvo­nala a Sárosparti kanyar aljáig a főág partja mentén halad, de onnan kezdve egészen csaknem Dunaszekcsőig kisebb mértékben távolodik a főágtól, mint az előző válto­zatok széle (1. ábra). A bal parton az 5. változat határa a Sárosparti kanyart megelőző ív alján válik el a főágtól, majd a Kádár-Dunát érintve az 1. változat vonala és a Kádár-Duna bal partja között húzódik lefelé. Innen lefelé az 1., illetőleg a 3. és a 4. változat hatá­rát érintve közelebb húzódik a főághoz, mint az első négy változat vonala (1. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents