Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Önműködő felvízszinttartók 103A K-V. fclvizszinltarló zsilip 3. úbra. elkészült az utólagos betonozás a Tranor-szelvény (a Neyrpic-cég ajánlása szerinti meredek falú trapéz-szelvény) síkjáig. Az 10 cm átmérőjű nyomásközvetítő cső a felvízi oldalról az alvízig átmegy, abból a célból, hogy dugulás esetén tisztítható legyen. Az alvízi oldal üzem alatt vakkarimával van elzárva, de ide tolózárat is lehet szerelni, melynek szára felnyúlik a kezelőliídig. A tolózár megnyitásával a zsiliptábla a felvízállástól függetlenül lezár. A Tranor-szelvény kiképzése után következett a zsiliptábla és a küszöbsín elhelyezése. Ez a legnagyobb pontosságot igénylő művelet, mert a zsilip forgástengelye meghatározza a szabályozási szintet, a küszöbsín helyzete pedig a zárt állapotban való vízzárást. Ha a forgástengely nem vízszintes, az oldalúszókra ható víznyomás erőjátéka eltér a működési alapelvekben számításba vett erőjátéktól, a szabályozás hibája megnő. Következő lépés az oldalúszók elhelyezése és azoknak a gátlevélhez való rögzítése volt. A kötést állíthatóan kell kiképezni, hogy biztosítani lehessen az úszó hengerfelületének egytengelyűségét a forgástengellyel. Ikerszerkezetről lévén szó, szintén oldhatóan biztosítottuk a két zsiliptábla összekapcsolását is. A beszabályozás során szükségessé vált a nyomásközvetítő cső felvízi végének lefojtása és a középső ellensúlytartályra további ellensúlyok felszerelése. Utóbbi azért kellett, mert az eredeti terv szerint — gátlevélre szerelt — úszó keresztmetszete 7,68 dm

2 volt, míg a két oldalúszó együttes keresztmetszete 2x2, 5x3, 5 = 17 dm

2. Mivel így a felhajtóerő nyomatéka több mint kétszeresre nőtt, az önsúlyt is ennek megfelelően kellett növelni és ehhez az eredeti méretű tartály kicsi volt. A többletellensúlyok csavarorsóra felfűzött acéltárcsákból készültek, melyek súlya és helyzete a szabályozási merőlegesen változtatható. A finom beállítás lehetősége a szabályozás végrehajtását leegyszerűsíti és a pontosságot növeli, ezért az eredetileg szükséges megoldásként felszerelt pótellensúlyok a további terveknél is célszerűen megtarthatók. 5. A szabályozás végrehajtása Az első szabályozást 1969. május 12-én végeztük el. Ekkor a műtárgy a felvízi oldalon betétgerendákkal volt elzárva és a hátsó ellensúlytartály homokos kaviccsal annyira meg volt terhelve, hogy a szerkezet felső határhelyzetben éppen megálljon, de igen kis erőhatásra zárás felé előrebillenjen. A beszabályozást a két zsilipre azo-