Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Zorkóczy Zoltán: A Felsőduna szabályozása

A FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSA ZORKÓCZY ZOLTÁN

1 I. RÉSZ Y FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI MUNKÁI 1963-IG A Kárpát-medencébe eső Duna-szakasz felső, Morva-lorkolat Gönyii közötti részének, az ún. Felső-Dunának szabályozása a múlt század végén a magyar vízimérnökök jelentős alkotása volt. A szabályozási munkák kezdete óta eltelt majd egy évszázad távlatában szemlélve a kérdést, elmondhatjuk, hogy az a hatalmas munka, melyet elődeink végeztek, eredményes volt akkor is, ha a szabályozott állapotnak fenntartása ma már mind nehezebbé válik. A vízgazdálkodás és a technika rohamos fejlődése ugyanis fokozott követelményeket támaszt a folyamszabályozással és így a vízépítő mérnökkel szemben is. Ezért az a koncepció, mely a Felső-Duna szabályozásának őskorában korszerű volt, a mai követelményekhez már nem elegendő. Ügy hiszem, valamennyi vízimérnök érdeklődésére számot tarthatnak azok a szabályozási munkálatok, melyeket a Felső-Duna első szabályozásától - a múlt század végétől — napjainkig végrehajtottak és a következő években végeznek, annál is inkább, mivel a közeljövő szabályozási munkái terjedelmükben és hatásukban megközelítik a múlt században végrehajtottakat. Ezért megkíséreljük összefoglalni a Felső-Dunán napjainkig végrehajtott szabályozási munkákat, azok eredményét, és vázolni a már megindult újabb szabályozás elképzeléseit, valamint a végrehajtásához kialakított terveket. 1. Az 1963-ig végzeit szabályozási munkák áttekintése A múlt század hetvenes éveinek végén a Felső-Duna medre annyira elfajult, a hajózási viszonyok úgy elromlottak, hogy a folyószakasz szabályozását feltétlen végre kellett hajtani. A Duna 1880—1890 fkm közötti szakaszának középvízszabályozását — Bodoky Lajos tervei alapján [28] - — az 1886—1896 évek között hajtották végre. E szabályozási munkálatok során kétoldali vezetőmúvek közé szorított — gyakorlatilag új — medret alakítottak ki, melyet enyhe kanyarulatokban és hosszú, közel egyenes szakaszokban vezettek, helyenként átmetszéseket alkalmazva. A szabályozási középvízszint a pozsonyi vízmérce akkori 300 cm-es (ma 500 cm) víz állásához tartozó — mintegy 2900 m

3/s vízhozamnak megfelelő — szintben határozták 1 Zorkóczy Zoltán mérnök, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyamszabályozási csoportjának vezetője.