Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

544 Bárányi Sándor tését befolyásoló alaki változásra (ülepedés, deformálódás) gondolunk. Tehát a vízhozammérő műtárggyal elérhető pontosság nemcsak magától a műtárgytól, hanem az üzemi viszonyoktól, s a műtárgy állapotától, valamint a karbantartás minőségétől is függ. í. Vízhozammérő műtárgyak tervezésének és létesítésének kérdései A vízhozammérő műtárgyak tervezési és létesítési problémájának vizsgálata előtt először vegyük számba a műtárgyakkal szemben támasztott követelményeket. A vízhozammérő műtárgyat úgy kell megépíteni, hogy 1. statikailag állékony legyen; 2. jól illeszkedjen a mederhez és ne okozzon káros mederelfajulást, hogy a jég és a felszíni uszadék lefolyását ne akadályozza; 3. az okozott duzzasztás a legnagyobb vizeknél sem legyen olyan nagy, hogy a műtárgy feletti területeket káros elöntéssel veszélyeztetné; 4. a szükséges lap- és rajzolóvízmércék felszerelhetők és észlelhetők legyenek valamint a hitelesítő mérések végrehajtásához megfelelő áthidalás álljon rendelkezésre ; 5. a műtárgy átfolyási szelvénye olyan legyen, hogy a vízszint érzékenyen kövesse a vízhozamváltozásokat ; ö. a műtárgy mérőszelvényében minden vízszintnél olyan egyenletes áramlás és olyan vízmélység és sebesség legyen, melynél a sebességmérés forgószárnyas műszerrel elvégezhető; 7. a vízállás és vízhozam kapcsolatát befolyásoló hordaléklerakódás ne legyen ; 8. a vízállás és vízhozam kapcsolata szoros és állandó legyen, hosszú időszakra érvényes vízhozamgörbe legyen szerkeszthető; 9. lehetőleg a legnagyobb vizek is a műtárgy szelvényében vonuljanak le, az árvizek ne kerüljék meg a műtárgyat. A felsorolt követelmények közül az 1 — 3. pontban foglaltak az általános követelményeket, mig a 4 — 9. pontban a vízhozammérő műtárgyakkal szemben támasztott sajátos követelményeket ismertettük. 1. A műtárgy helyének kijelölése A tervezett műtárgy helyének megválasztásánál a következőkre kell figyelemmel lenni : 1. A műtárgy lakott helytől olyan távolságra legyen, hogy a rendszeres észleltetést biztosítani lehessen. 2. A műtárgyat árvíznél is meg lehessen közelíteni. 3. A műtárgyat ne kerülje meg az árvíz, a legnagyobb vizek is egy szelvényben vonuljanak le. 4. A műtárgyat jól megállapodott mederszakaszba kell illeszteni. A felsoroltak közül mind a tervezés, mind a későbbiekben a műtárggyal kapott vízállás és vízhozam adatok hasznosítása szempontjából nagy jelentőséggel bír, a műtárgy helyének megválasztása. Hazai viszonylatban kisvízfolyásaink jelentős része a széles, lapos völgyben jól ágyazott medret alakított ki magának. Az évi legnagyobb vizek alkalmával viszont a víz, a mederből kilép és a völgy teljes szélességében vonul lefelé. A völgyet átszelő utak töltései kevés kivételtől eltekintve egyetlen hídnyíláshoz terelik a megáradt patak vizét. Több helyen azonban az árvizek levezetésére külön 9. ábra. Vízhozam idősor változása a tározódás hatására. 1 = természetes vízhozamidősor, 2 = a tározódás hatására megváltozott vízhozamidősor