Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Wizna-láp hasznosítása 525dik ki. (A Biebrza-folyó völgyében további, mintegy 100 000 hektárnyi lápterület talajjavítását készítik elő [2]). A Wizna-láp felszíne sík. Délen a 107 m tenger feletti szintből kiindulva észak felé 6 — 10 kin hosszon mintegy 6,5 m-t a Narew irányába fokozatosan esik. A kb. 18 km hosszan elnyúló és nagyjából háromszög alakú lápterület (2. ábra) súlypontjában egy kb. 280 hektáros ásványi talajú sziget emelkedik ki. A szigeten évezredeken át emberi település, sőt erődítmény volt. A lápterületen a tőzegréteg vastagsága átlagosan 3 m, de legnagyobb vastagsága sem nagyobb 7 m-nél. (A Kis-Balaton lápterületén, a Keszthely—Hévízi öblözetben — melynek kiterjedése a Wizna-láp területének pontosan 1/3-a - a tőzegréteg vastagsága csaknem megegyező [7]). Ez a terület a rendezés előtt időszakosan vízállásos, mocsaras, ősrétekkel tarkított járhatatlan erdő volt. A talajvíz szintje csaknem egész éven át a felszín közelében maradt. Ezért ahol az erdőt kiirtották, az ősgyep hektáronként alig 15 q szénatermést adott. A Wizna-láp közvetlen szomszédságában 38 falu települt. Ezek külterülete a lápra is kiterjed. A birtokviszonyokat tekintve a lápterület mintegy 40%-a állami, 60%-a pedig egyéni tulajdonban van. (A lengyel mezőgazdaságban az állami szektor 1960-ban, csak kb. 15%-ot képviselt. Lényeges változás az utóbbi években sem mutatkozott.) Csatorna- és úthálózat A Wizna-láp területén végzett növénytermesztési kísérletek szerint a takarmányfűtermés a felszíntől mért 50 — 60 cm mélységű talaj vízállásnál a legkedvezőbb. A tenyészidőszak elején ennél magasabb, átlagosan 20 cm-es talaj vízmélység is megengedhető. Az említett talajvízszintek biztosításához a lápterületen vízelvezető- és öntöző csatornahálózat kiépítése szükséges. A 2. ábrán bemutatott csatornahálózat tervét a CBSiPWM 1955-ben dolgozta ki. Ennek előtanulmányaként a Mezőgazdasági Talajjavító és Földművelési Intézeltel (IMUZ) karöltve komplex lápkutatásokat végeztek. Részletesen tanulmányozták a láp növénytakaróját, vízháztartását, tápanyagtartalmát, valamint a talaj minden fontosabb fizikai és hidrológiai tulajdonságát. A láp talajvízállásának a növények igényeihez igazodó szabályozása érdekében külön vízelvezető és öntözőcsatornákat terveztek. 2. ábra. A Wizna-láp csatornahálózatának vázlatos helyszínrajza