Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata
A vizek olajszennyeződésének vizsgálata 365 1967-ben a Barátság olajvezeték csehszlovák szakaszán következett be csőtörés, amelynél becslés szerint 2 millió liter olaj folyt el, ami a Kürtös patakon keresztül az Ipoly magyar szakaszát és végső fokon a Dunát veszélyeztette. Kisebb olajvezeték-törés 1966-ban már a Zala folyó közelében is előfordult [9]. Az olajvezeték hosszának növekedése hazai viszonylatban is fokozza a meghibásodás lehetőségét. Az irodalomban igen gyakran olvashatunk a felszín alatti vizek és a talaj, olajtartályok meghibásodása révén bekövetkező elszennyeződéséről, ami végül a felszíni vizekben is jelentkezhet. A svájci vízellátásban bekövetkezett olajkárok 44%-át a felszín alatti vizek elszennyeződése okozta [1]. Az ipartelepeknél jóval nagyobb olajterhelést jelent a tisztítatlan városi szennyvízzel folyamatosan a felszíni vizekbe kerülő és növekvő tendenciát mutató olajmennyiség, amely az olajfűtés, a gépkocsiforgalom emelkedésével és az ezzel egviittjáró garázsmosásokból, továbbá a kézműiparból származik [3, 10]. Az elmondottakból levonhatjuk azt a következtetést, hogy helyes egyensúlyt kell felállítani a vízvédelem, az ásványolajipar és az ásványolajfogyasztók érdekei között, felmérve valamennyi szóban forgó tényezőt, helyi viszonyokat, valamint azokat a károkozókat, amelyektől tartanunk kell. Ezt a célt szolgálja a DVGW (Deutscher Verein von Gas un Wasserfachmänner) „Vizek védelme az olajszennyeződéstől" c. felhívása, ami több szakfolyóiratban megjelent [11, 12]. Röviden öszszefoglalva a jelenlegi helyzetet rámutat a fokozódó veszélyre, valamint arra a körülményre, hogy az olajfelhasználás szükségszerű fokozódásával kapcsolatban mi a teendő. Mindezek az intézkedések azonban csak reprezentatív adatok birtokában hajthatók végre, amelyeknek viszont előfeltétele a megfelelő vízvizsgálati módszer. Az ismert eljárások sajnos nem minden esetben adnak kielégítő eredményt, amint az a továbbiakban kitűnik. 2. OLAJTARTALOM MEGHATÁROZÁSA FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEKBEN Az olaj mennyiségi meghatározása tulajdonképpen már a mintavételnél kezdődik és három — a végeredményt befolyásoló részből áll : a célnak megfelelő vizmintavéielből, az olajtartalom kinyeréséből és az ezután következő analitikai meghatározásból. Mintavétel olajjal szennyezett vizekből A mintavétel nehézségét elsősorban az okozza, hogy az olajok a vízben különböző megjelenési formát vehetnek fel. így beszélhetünk a vízben emulzió alakjában jelenlevő, illetve a lebegtetett hordalékhoz kötött olajokról, amelyek ipari és városi szennyvizekből és kisebb részben a plankton és magasabb rendű víziszervezetek lebomlási termékeiből származnak. Az olajemulzió kialakulását és stabilitását elősegítik a detergensek, amelyek a nehézolajokat és zsírokat is képesek emulzióba vinni. Másik megjelenési forma a felületen úszó hártya, amely származhat lökésszerű szennyeződésből és emulzió alakjában bekerült olajok szétválásából. A két megjelenési mód nem választható el egymástól, mivel egyrészt az emulzióból állandóan képződhet felszíni hártya, illetve emulgáló szerek hatására olajok diszpergálódhatnak.
