Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata

364 Szebellédy L .-né—L iteráthy P. vízi élőlényt, mikro- és makro vegetációt. A halhúst már kis mennyiségű olaj élvezhetetlenné teszi. Az ön/özó'yíz-hasznosításnál is károkat okozhat az olajszennyeződés, gátolva a növények fejlődését, sőt esetenként azok pusztulása is bekövetkezhet. Jelentkezik a káros élettani hatás az olajszármazékokat tartalmazó szennyvizek biológiai tisztításánál: megzavarja a biokémiai reakciókat, gátolja a nitrifikációt, hátráltatja, sőt megszüntetheti az eleveniszap aktivitását. Ipari vízellátásnál szintén súlyos zavarokat okozhat az olajszennyezés. Az élelmiszer-, papír- és cellulóziparban felhaszált vizek még nyomokban sem tartalmazhatnak olajtermékeket. Jelenlétük kazántápvizekben — különösen nagynyomású kazánoknál — ugyancsak nagy veszélyt jelent. Az olajtermékek vízhasználatokra gyakorolt káros hatását még fokozza az a körülmény, hogy perzisztensek. Ez elsősorban a szénhidrogének csekély reakcióképességéből adódik, amely gátat vet az öntisztulás folyamán bekövetkező lebomlásnak. Az olajszennyezés eredete szerint sokféle lehet. Származhat az olaj feldolgozó ipar szennyvizeiből, valamint a szállítás, tárolás és felhasználás különböző fázisaiból. Az utóbbi évek irodalmával foglalkozó folyóiratok bármelyik számát vesszük kézbe, majdnem mindegyikben találunk olajszennyezéssel, vagy tisztítással foglalkozó közleményt. Áttanulmányozva a közleményeket, legnagyobb százalékban a felszín alatti vizek elszennyeződéséről és a felszíni vizeknél a véletlen balesetekből — szárazföldi és vízi szállításnál történő meghibásodásokból — eredő esetekről olvashatunk. A külföldi irodalom és a továbbiakban ismertetett hazai vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az olajszennyező források között az olajfeldolgozó ipartelepek elfolyó tisztított szennyvizei jelentik a kisebb veszélyt [3, 4]. Az olajipari szennyvizek tisztításánál ma már olyan jó hatásfok érhető el, hogy nagyobb befogadóknál magával az olajszennyeződéssel nem kell számolni [5]. Vízélettani szempontból azonban továbbiakban sem hanyagolhatók el az olajipari szennyvizek olajon kívüli egyéb szennyezői, mint pl. a fenolok stb. [6j. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az ipartelepekhez kapcsolódó olajkikötők, valamint a vízi úton való szállítás. Ide kell sorolnunk a motoroshajóktól származó, valamint azokat a kőolajtermékeket tartalmazó vizeket, amelyek tartályhajók átrakodásánál és tisztításánál kerülnek a felszíni vizekbe. A Rajnát a hajózás következtében szennyező kőolajtermékeket évi 4000 tonnára becsülik. Az NSZK Közlekedésügyi Minisztériumának adatai szerint egy tartály tisztítása kb. 40 tonna szennyvizet eredményez, amely 1000—1500 kg kőolaj mellékterméket tartalmaz. Ebből számítva véleményük szerint ezen az úton a Rajnába évi 1100 tonna kőolajtermék kerül [7]. Ä felszíni vizeket fenyegető veszélyek közül az olajvezetékek meghibásodásából származó szennyeződések is jelentősek. Bár ritkábban fordulnak elő, de súlyosságuk miatt figyelmet érdemelnek, annál is inkább, mert az olajvezetékek sok esetben felszíni vizek medrén haladnak át. 1966—67-ben az NSZK-ban a Dürrlauingen-i és a Baden-Württenberg-i olajvezetéken meghibásodás következtében történt nagyarányú olajömlés. Az első esetben a városi csatornahálózatba bekerülő olaj a tisztítóberendezést veszélyeztette, de elégetéssel sikerült a nagyobb károkat elhárítani. A Baden-Württenberg-i olajvezeték a Weser folyó közelében tört el a Wilhelmshafenből Kölnbe vezető útvonalon, amelynek kiömlő olaja a Lippe folyón keresztül a Rajnába került volna, de végül sikerült ezt is megakadályozni [8].