Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Felföldy Lajos: Felszíni vizeink eutrofizálódása
354 Felföldy Lajos 3. A szűrőkbe hatoló formák a tisztított víz zavarosságát vagy szineződését okozhatják. 4. A vízvezetékbe jutott algasejtek szerves táplálékot jelentenek az ott élő heterotróf élőlényeknek és ez utóbbiak nemkívánatos szaporodását okozhatják [74]. 5. Az elpusztult algatömeg lerakódást alkot a tartályokban és csővezetékekben [94]. 6. A fotoszintézis alatti széndioxid-felvétel növeli a víz pH-értékét és emeli az ammónia toxikusságát igen eutróf tavakban. 7. Planktonszíneződést vagy vízvirágzást okozó mérgező kékalgák halpusztulást, sőt haszonállatok mérgezését okozhatják [87]. 8. Állóvizekben a nagy tömegben elszaporodó algák pusztulását gyakran követi súlyos oxigénhiány, ami halpusztulást okozhat. Az eutrofizálódás következményeként tehát a víz használhatósága csökken: az ipari és háztartási célra történő vízelőkészítés költségei növekednek. A halászat károsodik, mert az értékesebb, nemesebb halakat szemét fajok váltják fel [25, 66]. Romlik a vidék esztétikai értéke is: az algaszövedékkel, hínárral borított víz üdülésre mind alkalmatlanabbá, sőt közegészségügyileg is kifogásolhatóvá válik. Az eutrofizálódást előidéző vagy fokozó okok közt elsőnek a tápanyagok említendők [9]. Sok évi tapasztalat és nagyszámú dolgozatban közzétett kutatómunka eredményeként [2, 46, 82, 98, 112] ma nyugodtan elfogadhatjuk, hogy ebből a szempontból a nitrogén- és foszforvegyületek [50, 70], a nyomelemek és egyes biológiailag aktív anyagok a legfontosabbak [59]. Csak az újabb kutatások [78, 79, 107, 108] mutattak rá, hogy az algák tömegprodukciója szempontjából a hő-, fény- és tápanyag-ellátottságon kívül az időtényező sem hanyagolható el, elsősorban gyakorlati szempontból. Kedvező körülmények között minden algasejt bizonyos idő múlva osztódik. Az így kialakuló hozam nemcsak a kiindulásul szolgáló állománnyal arányos, hanem a szuszpenzióban pillanatnyilag jelen levő sejtek számától is függ, ami a szaporodás révén az időben egyenletesen változik. Egyértelmű sebességdefinícióhoz csak akkor jutunk, ha az egységnyi időre eső véges differencia helyett az infinitezimális dt időre vonatkoztatott differenciálhányadossal számolunk. Legyen N a sejtek száma, t az idő, akkor d N AT /1\ —=fi-N, (1) ahol fi az úgynevezett logaritmikus szaporodási állandó. Integrálva az egyenletet N 0 és N t határok között, kapjuk, hogy N t=N n-e^ (2) majd _ln N t—]nN 0 ! U~ j • W Egyes szerzők szívesen használják a kétszereződési idő kifejezést, azaz a szaporodási állandó segítségével azt az időt számítják ki, mely alatt az algák mennyisége kétszeresére nő. Ekkor N t = 2N 0, a kétszereződési idő t 2 és In 2 0,693 t 2= = - • (4)
