Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Felföldy Lajos: Felszíni vizeink eutrofizálódása

Felszíni vizeink eutrofizálódása 355 A baktériumsejtekről tudjuk, hogy ideális feltételek közt 15—20 perc alatt képesek osztódásra és ha ez 36 órán keresztül akadálytalanul folynék, az utódsejtek által létrehozott biomassza az egész föld felületét 30 cm vastagon takarná [99]. Az algák fénytől függő élete és különleges autospórás szaporodása miatt a U idő sokkal hosszabb; egy Chlorella törzs 2,6 óra ideje kivételes, tenyészetekben ez az érték 12 óra és néhány nap közt változik [29], a szabad vizekben pedig, ahol a fény- vagy a tápanyag-ellátottság sem egyenletes, még hosszabb idő, amit in situ kísérletekkel lehet az év különböző szakaszaiban meghatározni. Folyóvíznél az időfaktort a tartózkodási idő fejezi ki (0), mely a meder köbtartalmának (V) és a napi közepes hozzáfolyásnak (F) a hányadosa: (5) Ennek reciprokát mikrobiológiai terminológiával hígulási gyorsaságnak hívjuk: HTudjuk, hogy a közepes tartozkódási idő, a víztömegben kialakuló rövidzár miatt csak elméleti jelentőségű érték, jelenlegi eszmefuttatásunk szempontjából azonban támaszkodhatunk rá, hiszen arról van szó, hogy az algák szaporodása és a víztömeg kicserélődése közt bizonyos összefüggés kereshető. Valamely egyenletesen kevert és átáramoltatott reaktorban a mikroorganizmusok száma az alábbiak szerint alakul: dx 1 dt=^~eX> (/

) illetve (8) dt ahol .r = a biomassza, g/m

3 szárazanyag, /jx — а biomassza növekedése a sejtek szaporodása révén ^-•x=a biomassza csökkenése kisodródás által. Könnyű belátni, hogy ha 0 egy bizonyos kritikus érték alá süllyed, a biomassza csökkenését eredményezi. Az időfaktor fontosságának hangsúlyozása, mely Pearson [78, 79] újabb munkáiból is kicsendül, fontos következményekkel jár gyakorlatilag is. Segítségével válik érthetővé az eutrofizálódás elmaradása a folyók felső szakaszának gyorsjárású részein [108], megérthetjük, hogy a folyók duzzasztása miért hordja magában az eutrofizálódás veszélyét [25, 39, 43, 54, 94, 105], sőt a közölt képletek segítségével előre kiszámíthatjuk valamely vízduzzasztás eutrofizálódásának valószínűségét is. Lehetővé teszi továbbá az állóvizek vízcseréjét meggondolás nélkül szorgalmazó szemlélet kritikáját is: a vízcsere csak akkor javít egy tó vagy tározó 0 vízminőségén, ha (1) jobb minőségű és növényi tápsókban (N, P) sokkal szegényebb vizet hoz, vagy (2) ha olyan mennyiségű, hogy segítségével az algák generáció idejénél rövidebbre csökkenti a víz tartózkodási idejét.