Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Felföldy Lajos: Felszíni vizeink eutrofizálódása

Felszíni vizeink eutrofizálódása 353 mert azokban a nagyobb trofitás-fokú víz lefolyik, egy-egy áradás pedig valósággal átöblíti a medret. Tavakban és állóvizekben azonban a trofitás-fok emelkedése folyamatos, mert az egyszer a tóba jutott elem vagy vegyület a tó anyagforgalmában marad [9, 39]. A trofitásfok növekedését eutro/izálódásnak vagy tápanyag dúsulásnak nevezzük [30, 32, 56]. Természetes és mesterséges eutrofizálódás A vizek, elsősorban a tavak tápanyagdúsulása a feltöltődéshez hasonló, lassú, geológiai időmértékkel mérhető természetes folyamat, mely abban a pillanatban kezdődik, mikor a Föld felszínén az állóvíz kialakul, általában a tó feltöltődéséig, haláláig tart és ugrásszerű változásokkal elhatárolt szakaszokra osztva folyik. Előbb lassú, majd a tó korának előrehaladtával gyorsul, hogy a végső, öregedő korban újra lassúvá váljék. A természetben is vannak olyan jelenségek, melyek siettetik ezt a folyamatot, mint a lehullott lomb erdei tavakban [45, 63, 97, 114] vagy nagy vadmadár-népesség trágyázó hatása (guanotróf tavak) [19]. A természetes eutrofizálódást megállítani vagy lassítani határtalanul nehéz műszaki feladat (kotrás, a növényzet eltávolítása, intenzív halhústermelés stb.). A természetes eutrofizálódást az emberi tevékenység képes gyorsítani, elsősorban tápanyagoknak a vízbe juttatásával. Első helyen ebből a szempontból a szennyvizek állnak. A biológiai szennyvíztisztítás technológiája mind a mai napig azt tartja feladatának, hogy a szennyvizek szerves anyagait eltávolíísa, de működjenek bár ezek a berendezések bármily tökéletesen, mint már vázoltuk, a tisztított vízben keletkező növényi tápanyagok ellen nem védenek. A szerves szennyeződés először szennyezi a befogadót, majd a szerves anyagok inineralizálódása után dúsítja, a szervetlen növényi tápsók bejutása előbb dúsítja a befogadót, majd a keletkező alga szerves anyaggal szennyezi azt [56]. Hasonló szerepet játszanak a mezőgazdasági ténykedésből származó szervetlen szennyezőanyagok: műtrágyafelesleg [3, 4, 54, 64, 67, 77, 82, 83, 111]. a talajműveléssel elősegített talajerózió [23, 54, 93] és a vízgyűjtők egvéb „igénybevétele" [23, 48, 80]. Az így gyorsított jelenséget „mesterséges eutrofizálódás" néven emlegetik, és ezzel a tápanyag dúsulás annyira gyorsulhat, hogy az ember szempontjából káros következményei már egy emberöltőn belül jelentkezhetnek [25]. A mesterséges eutrofizálódás hatása különféle mértékben „igénybe vett" tavak összehasonlító vizsgálatával mérhető fel [14]. A tápanyag-dúsulás szemmel látható és első következménye az algák tömeges elszaporodása, vagyis a tóban vagy egyéb vizekben biológiai úton keletkező élő szerves anyag „önszennyező" hatása. A természetes algapopulációnak a felszíni vizek öntisztulásában játszott hasznos szerepét [1, 6, 7, 47] nem tekintve, a vízellátásban az algák legtöbbször zavarokat sőt károkat okoznak. Anyagcseréjük és anyagcsere-termékeik közvetlenül ronthatják a vízminőséget, élénk szaporodásukkal pedig a vízelőkészítő művek működését zavarják. Az algák által okozott főbb károk, zavarok vagy kényelmetlenségek a következők [74, 75, 94] : 1. Az algák, különösen a kocsonyás burokkal bevont fajok eltömik a szűrőket. 2. Egyes fajok a víznek kellemetlen ízt vagy szagot kölcsönöznek [61].