Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés
A vízszennyeződés 311 vezet 1966. évi genovai szakértői értekezletén leszögezték: „A büntetéseknek olyanoknak kell lenniök, hogy biztosítsák a törvény betartását. A cél megvédeni a vizeket, nem csupán beszedni a büntetéseket" [28]. Magyarországon 1840-ben, majd 1885-ben hozott törvények foglalkoztak a vizeknek szennyezéstől való megóvásával. Ez utóbbi törvény egészen 1961-ig érvényben volt, mikor is kormányrendelet jelent meg a vizek tisztaságának biztosításáról. Ez a rendelet részben a kibocsátott szennyvízre, részben a befogadóra írt elő szennyezési határértékeket, melyeknek túllépése esetében szennyvízbevezetési díj, illetve bírság fizetését kellett elrendelni. A bírság azonban nem volt elég magas és így az üzemek szennyvíztisztító berendezések létesítése helyett inkább évről-évre fizették a büntetés összegét. 1968-tól kezdve bevezettük a progresszív szennyvízbírságot. Ennek bejelentése óta ugrásszerű érdeklődés tapasztalható szennyvíztisztító berendezések létesítése iránt. A később sorra kerülő vízminőség szabályozás, de egyben a bírságkivetés alapja is az élővizek osztálybasorolása, az ún. „folyó-határértékek" (stream standards) felállítása. Ehhez tudni kell, hogy a felszíni vizekbe, de ugyanígy a felszínalatti vizekbe való használtvíz bebocsájtás szabályozása, bizonyos bevezetési vagy minőségi kritériumok felállítását teszi szükségessé. A bevezetési kritérium lehet országos érvényű (effluent standards), mely tehát a befogadó vízhozamára és vízminőségére való tekintet nélkül, minőségi határértékeket állapít meg a szennyvízkibocsájtók részére. A helyes és minden fejlett országban egyértelműen eldöntött megoldás azonban а /оlyó h(i tá rérlékek bevezetése, tehát az adott vízfolyás (vagy állóvíz) jellegéhez igazodó „rugalmas" bevezetési kritériumok felállítása. Országosan ez a felszíni vizek osztálybasorolása útján történik, mely osztály-jellemzők révén lehetséges. Hazánkban a KGST-országok ajánlása alapján végezzük az osztálybasorolást (1. VII. táblázatot), mely a vízhasználat alapján állít fel osztályhatárokat [10]. Természetesen az országos osztálybasoroláson belül további finomítás lehetséges területegységenként, de mindenképp a befogadó adottságai alapján (hígítási kapacitás, meglevő minőségi jellemzők fenntartása, vagy javítása, esetleg egy osztállyal való rontás figyelembevételével) írjuk elő egy-egy szennyvíz bebocsájtó, vagy ezek bizonyos csoportja számára a szennyvíztisztítási teendőket. Az egész fenti rendszer és annak végrehajtása az országos vízminőség felmérésén alapszik, mely a hidrológiai mérőhálózathoz csatlakozik. A Magyarországon működő — felszíni vizekre vonatkozó — mintavételi hálózat állomásainak számát és a mintavételek gyakoriságát а XI. táblázat tünteti fel. A mintákat 12 körzeti (VÍZIG) laboratórium dolgozza fel. XI. táblázat Vízminőségi mintavételi hálózat Magyarországon 1967-ben Kategóriaszám Mintavétel gyakorisága Mintavételi helyek száma I. kategória Hetenkénti mintavétel 17 db II. kategória Kéthetenkénti mintavétel 31 db III. kategória Havonkénti 182 db IV. kategória Kéthavonkénti mintavétel 28 db 2 Vízügyi Közlemények
