Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése

A partállékonyság 31 nyomás háromszorosa a rézsű vízszintes vetületére vonatkoztatva nagyobb, vagy egyenlő legyen, mint a rézsűvetület 0,4 szelvényében fellépő nyíróellenállás : tg* ahol E a föld- és víznyomás, b

2 a rézsű vízszintes vetületére, G

1 a 0,4 szelvényben a rézsűmagasság és a víz alatti térfogatsúly szorzata, <p pedig a talaj természetes súrlódási szöge. Havlicek [28] a szivárgási nyomás irányát vizsgálva azt tapasztalta, hogy a rézsű állékonyságát a legkedvezőtlenebbül befolyásoló áramlási irány a cos 2ß= összefüggésből kapható, ahol ß a szivárgás irányának a vízszintessel bezárt szöge. Fentiek szerint a ß független a rézsű hajlásszögétől és a súrlódási szögtől, értéke átlagos viszonyok között ß — 35° Kezdi [41] legutóbbi kutatásai szerint az eredő nyomás (áramlási nyomás) hajlásszöge a vízszintestől felmérve ß = arc tg jyí tg fj függvény segítségével számítható. A rézsű állékonyságának feltétele ezek szerint az, hogy a ß kisebb legyen a <p súrlódási szög értékénél. A határállapothoz tarу tozó ß = cp esetben, ha yi—Ç- értékével, akkor a maximális rézsűhajlás ta e =ta'

1 cmax amely érték lényegében megegyezik Bernatzik más módszer szerint levezetett öszszefüggésével. Sesztakov [85] és Sankin [84] az áramló víz hatására lecsúszó és az eredeti rézsű hajlásának viszonyát vizsgálja. Homokkal végzett kísérleteik szerint a deformálódott rézsűhajlást a következő általános függvény határozza meg: ahol I

n az eredeti rézsűhajlás, és X pedig a rézsűre kilépő áramlás fajlagos hozamtól (q

n), valamint a talaj számított szemcse átmérőjétől (d) függő együttható. Az /

0 értéke áteresztő talajban /v ' •

L'°/ képlet alapján számítható. A képletben a y

v a talaj víz alatti térfogatsúlya, у pedig a víz térfogatsúlya, míg <

y a talaj természetes súrlódási szöge.