Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés

A vízszennyeződés 301 évenként. Magyarországon a vá­rosiasodás üteme még fokozot­tabb: az utóbbi 20 év folya­mán a városlakók száma 26%­kal nőtt, míg az összlakosság növekedése csak 11% volt [3]. A civilizáció általános fej­lődése és a városiasodás foko­zódása növeli a közműves ellá­tottságot. A II. táblázat néhány európai állam közművesítési mutatóját, azaz közműves víz­ellátásban részesülők és az ösz­szes lakosság arányát mutatja be [2]. A táblázatban az adatgyűjtés évét is feltüntettük. A táblázat adatai és az általános gazdasági helyzet ismerete alapján nyilvánvaló, hogy az európai országok mindent el fognak követni, hogy az évezredfordulóra legalább megközelítsék a Svájcban már megvalósult 100%-os közművesítést. A magyar viszonylatban je­lenleg még kedvezőtlen kép a III. táblázat szerint ugyanezt a tendenciát mutatja. Hivatkozunk itt egyébként Illés Györgynek a vízellátás fejlesztésével kapcsolatos tanulmányára [4] és az OMFfí vízellátás, csatornázás, hévízhasznosítás tárgyú kiadványára [5]. A szennyvíz keletkezésének eredendő okát abban kell keresnünk, hogy a vizet a civilizációból származó szennyezések, hulladékok szállítóeszközéül használják fel. A városokból, egyéb településekből származó háztartási eredetű szennyezést víz­zel mossák bele a gyűjtőcsatornába, és ugyanígy a város köré települt ipartelep is vízzel ereszti le — rendszerint ugyanebbe a csatorna rendszerbe — hulladékát a folyóba illetve az összes folyó „gyűjtőmedencéjébe", a tengerbe. Ë tanulmány egyik szerzője 1966-ban tanulmányt nyújtott be az Egészségügyi Világszervezet budapesti vízszennyezés védelmi konferenciájára: „Népesedés, ipar, mezőgazdaság, üdülés és ezek egymásra hatása a vízszennyeződésnél" címmel [6], melyben igyekezett rámutatni arra, hogy a vízszennyezés rohamos fokozódásában az „elsőrendű vádlott" az ipar. A gyárak a meglevő városok köré telepszenek és „robbantják" azok népességét, utóbbit ellátják olyan ipari termékekkel, mint pl. autópark és szervizhálózat, vagy mosószerek (az USA-ban pl. évente 500 új vegy­ipari cikk kerül a fogyasztói forgalomba [7]), amelyek a viszonylag könnyen tisz­títható városi szennyvizeket ártalmas és biológiai úton nehezen bontható szenny­vizekké alakítják át. A mezőgazdaság vízszennyezését is az iparosodás fokozza, tehát a peszticidek, műtrágyák fokozott alkalmazása [8]. Ehhez kell még számíta­ni az ipar közvetlen szennyezését. A legveszélyesebb szennyező iparág a vegyipar. Azok az ún. mikroszennyezők, amelyek az élővizek ízét és szagát rontják, valamint a kancerogén jellegűek, mind a vegyiparból származnak, olaj-, szén- és fafeldolgozás termékei. Korunkban fokozódik a túliparosított városi ember nosztalgiája a természet után, egyre inkább szükségét érzi a szabadban való üdülésnek, de éppen az erre szolgáló „vizes környezetet" szennyezte be. Az üdülőterületek megóvása a víz­szennyezéstől nem csak, egészségügyi feladat, vagy pszichológiai szempont, hanem jól felfogott gazdasági érdek is (1. Balaton devizahozama). III. táblázat Magyarország közmű (ivóvíz) ellátottságának íejlödése 1937-80 között [2, 3] Év Közművesítés mutatója % 1937 22 1957 32 1960 36 1969 54 1985 85

Next

/
Thumbnails
Contents