Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés

302 Benedek P.—

Hock В. A vízfogyasztás alakulása A közműves ellátottság növekedése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődése növeli az 1 főre eső vízfogyasztást, azaz a szennyvíz mennyiségét. Űgy is mondhatjuk, hogy egyre több vizet veszünk igénybe ugyanazon szenny-mennyiség elszállítására. Az Egyesült Államokban — az ipari vízfogyasztást is figyelembe véve — ez jelenleg 1200 m

3/fő évente, míg Franciaországban 500 nx®, az európai átlag pedig lényegesen ez alatt van [8], nálunk pl. 212 m

3. Ha feltételezzük, hogy Európa átlagos ipari színvonala az évezredfordulóra eléri az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát, akkor láthatjuk, hogy Európa jelenlegi 1 főre vetített vízfogyasztása 2000-re várhatólag megháromszorozódik. A magyar vízfogyasztás várható alakulását a népgazdaság különböző ágazataiban а /V. táblázatban tüntettük fel [2]. Látható a táblázatból, hogy 20 év alatt az ivóvízfogyasztás két és félszeresére, az ipari vízfogyasztás ötszörösére, az öntözővíz fogyaztás közel négyszeresére nő. A szennyvizek összetétele, újkeletű szennyeződések és ezek hatása a befogadókra Az V. táblázatban bemutatjuk Klein nyomán a szennyező anyagoknak a befogadók vizére gyakorolt káros hatását [9]. Nem azok a szennyezőanyagok általában a legveszedelmesebbek, amelyek kellemetlen szagúak, vagy feltűnően káros hatásuk következtében „nyilvánvaló módon" szennyezik a befogadókat, hanem amelyek kis mennyiségben érkeznek és amelyeknek a jelenlétét nehéz kimutatni a természetes vizekben, de amelyek az algától az emberig, minden trófikus szintű biológiai rendszerben akkumulálódhatnak. Ezek más szennyvizekkel kölcsönhatásba léphetnek, utóbbiak káros hatását előmozditva, ill. színenergetikusan felfokozva, és ráadásul a káros hatás hosszú éveken keresztül érzékelhetetlen marad. Példaként említjük a peszticidek közül a DDT-t, mely ma már az Antarktisz pingvinjeiben is kimutatható [7], vagy a detergenseket, illetve egyéb vegyipari, gyógyszeripari termékeket, melyek nehezen lebontható, rezisztens szerves vegyületekként (mikroszennyezők) kerülnek bele a szennyvízbe. Ezek a városi vízellátás számára a folyóból közvetlenül, vagy parti szűrés útján kivett víz révén mindannyiunkra hatnak [10,11]. Itt kell megemlíteni még a szervetlen foszfort és nitrogént, melyek (szervetlen sókként) a szennyvíztisztítás után is benne maradnak a használt vizekben és a tavak, folyók eutrofizáIV. táblázat A vízfogyasztás alakulása Magyarországon 196(1—1980 közöli [2] Ágazat I960 1980 Az 1960-as adat szorzószáma 1980-ban Ágazat m

3/nap m

3/nap Az 1960-as adat szorzószáma 1980-ban Ivóvízfelhasználás 1 16Г)000 2 760 800 2,37 Ipari vízfelhasználás 4 611 400 23 169 700 5,03 Öntözés (júliusi csúcs) 8 790 000 33 löOOOO 3,78