Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

•270 Szilágyi László b) A talajszerkezet javítására Erősen kötött, szerkezet nélküli talajokban nincs biztosítva a növényzet gyökerének szükséges mennyiségű levegő jelenléte. A talaj kétfázisú: szilárd anyag és víz. Ilyen talajokon a mezőgazdasági termelés kevésbé eredményes, ezért a talaj szerkezetének a megváltoztatása szükséges. Ezt úgy érik el, hogy a műgyantahabot beleszántják a talajba, miáltal lazábbá, pórusosabbá válik, s lehetővé teszi a levegő jelenlétét is. c) A talaj vízháztartásának javítására Sivatagos területeken — ahol nagy vastagságú és nagyon áteresztő talaj van a felszínen — akadályozza a mezőgazdasági növények telepítését, hogy a lehullott csapadék gyorsan leszivárog olyan mélységbe, ahol a növények gyökerei már nem érik el, így az életükhöz szükséges vizet nem tudják felszívni. Ilyen helyeken a felszín alatt — a termelni szándékozott növénytől luggő mélységben — készítenek műgyantahab réteget úgy, hogy a felszínről íöldtológéppel félretolják a talajt, majd a habréteg elkészülte után ismét a helyére terítik. A habréteg képes a növényzet életéhez szükséges mennyiségű vizet tárolni s így a mezőgazdasági termesztés alapfeltételét biztosítani. d) Konyhakerti és virágkerti növények telepítéséhez Egyes országokban tekercsbe csavart műanyaghab szőnyegeket árusítanak, melyekben különböző konyhakerti vagy virágmagvak vannak. A szőnyeget a kertben kiterítve, rögzítve és locsolva rövidesen kikelnek a magok. így egyszerűbbé és kevésbé fáradságossá válik a magánemberek ház körüli kertészkedése. e) Szobanövények talajaként A szobanövények cserepébe ásványi talaj helyett műanyaghabot helyeznek, s a növény ebben él. A tápanyagok utánpótlásáról műtrágyázással gondoskodnak. A megbízás szerinti feladathoz csupán az l.a pont alattiak kapcsolódnak. A többi alkalmazási módot csak a teljesség kedvéért ismertettük, mert az alkalmazási lehetőségek teljesebb ismerete újabb hasznosítási mód kipróbálásához is ösztönzést adhat. 2. Saját kísérletek A Nitrokémia Ipartelepek (Balatonfűzfő) üzemében és berendezéseivel előállított karbamid-formaldehid gyantahabba különbözőképpen elhelyezett, többféle maggal végeztünk üvegházi kísérleteket annak megállapítására, hogy azok hogyan csíráznak. a) A mügyantahab előállítása és tulajdonságai A hőre keményedő műgyantákból készülő habok általános előállítási módja szerint a még folyékony gyantából, illetve gyantaoldatból habot vernek, majd a habot kapilláraktív anyaggal stabilizálják, hogy a kikeményedésig térfogata ne csökkenjék. A gyanta kikeményedését savas katalizátor (foszforsav) segíti elő. A kikeményedési idő 5 — 10 perc. Üzemi habosításkor a felvert habot formákba öntik. A savas katalizátornyomok eltávolítása céljából a habot ammóniagázzal átfúvatják (közömbösítik), majd meleg levegőt fúvatnak át rajta, mely a gyantahabban még meglevő vizet (a gyanta 50—70% vizet tartalmaz) és a szabad formaldehidet is eltávolítja a habból. A habosításra kerülő gyanta pH-értéke 7 — 8 közt van, amit a katalizátor (foszforsav) kissé a savas tartományba tol el. A kikeményedett gyanta hófehér, laza, morzsalékos tömeg. Szilárdságát faipari ragasztók hozzáadásával lehet szabályozni, míg lágyítók hozzáadásával a rugalmasságát, hajlékonyságát lehet kedvezően befolyásolni. A kész hab térfogatsúlya 18 kg/m

3, szilárdsága pedig 0,1 kp/cm

2 körül van. A hab szilárdságát sajtolással lehet növelni, ha arra szükség van. Az egy tömbben kikeményített habot tetszés szerinti vastagságú lemezekre vágják fel.