Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

254 Hernády Alajos vízzáróvá alakítja, másrészt tavasszal a téli hőmérséklet átmenete a tavaszi melegbe. Ha lassú felmelegedéssel olvad, úgy, hogy éjjel fagy, akkor csak fokozatosan vonul le a tározott víz, akár hóban, akár a talaj rétegeiben van tározva. Ilyenkor a tavaszi átlag-körüli esők nemigen okoznak belvizet. Ez történt 1929-ben, amikora nagy hőmennyiség lassan vonult le, jóformán károkozás nélkül. Igaz, tavasszal az átlagosnál kevesebb eső esett. A tavaszi esők bármikor okozhatnak komoly belvízi elöntéseket, ha megjelenésük az átlagtól eltér, de amit előre látni nem lehet. Belvíz jó szerkezetű talajoknál csapadékból alig képződik, ámde hazánkban az alföldi területek talajai nagyon sok esetben nem sorolhatók ide. Ezek a területek sokszor magas talajvíztől is szenvednek, amikor sekély termőrétege nem folytathat komoly vízgazdálkodást. A Tiszántúlnak az a nagy, belvíztől mentesített területe, amelyen a Keletiés Nyugati-főcsatornák öntözőrendszere épült, nagy részében kötött, vagy középkötött, nem jó vízgazdálkodású talaj. Ezen egy téli öntözést megkísérelni, belvíz veszélye miatt nem tanácsos. Az elmondottakból azt a következtetést lehet levonni, hogy ősszel-télen kockázat nélkül öntözni, vagy csak nagyon jó vízgazdálkodású talajon lehet, vagy olyan területen, ahol sűrű lecsapoló rendszer van kiépítve, amely teljes biztonságot nyújt — az átlagot meghaladó csapadékviszonyok mellett is — a káros vizek elvezetésére. Ilyen jelenleg hazánkban nincs. HOZZÁSZÓLÁS DH. BOGÁRDI ISTVÁN ÉS MÁTIIÉ ZOLTÁN: „ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉS A VÉDŐKÉPESSÉG GAZDASÁGOS NÖVELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERÉVEL" CÍMŰ, A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 1968/4. FÜZETÉBEN MEGJELENT TANULMÁNYHOZ HERNÁDY ALAJOS

1 Hosszú időn keresztül illetékes hazai szakkörökben az a nézet uralkodott, hogy az árvízmentesítés esetén a gazdaságossági megfontolásoknak nem sok helye van, mivel annak szükségességét az életbiztonsági, politikai és egyéb követelmények már önmagukban is döntően meghatározzák. Az ármentesítést az ország gazdasági erőforrásainak maximális kihasználásáig végzendőnek tekintették és fejlesztéseknél általában nem részletes műszaki megfontolások, hanem helyi tapasztalatok és különféle általános jellegű megfontolások alapján döntöttek. Bár az egyenletes 1 Hernády Alajos mérnök és villamosmérnök, a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat igazgatóhelyettese, Debrecen.