Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei
Hozzászólás 253 keztek (lásd elöl a kimutatást). Túrkeve kivételével a másik két állomáson az október—márciusi havi csapadék lényegesen meghaladta az átlagot. A további április—augusztus hóban Kalocsa kivételével a másik két állomás az átlagosnál kevesebb esőt mutat ki. Az első két alkalommal a nyárvégi meleg a talajt kiszárította annyira, hogy az őszi nagy csapadékot be tudta fogadni, de attól telítődött. Télen komoly fagy nem volt, a talaj sem fagyott át. A tavaszi átlag-körüli, de főleg a májusi nagy esők okozták a belvizeket. Az utóbbi két alkalommal az őszi esőktől telített talaj a nagy hideg miatt megfagyott és az erre hullott hó tározódott. A fagy gyors kiengedésével elolvadt a hó és lefolyt a laposabb területeket elöntve, mert a különben is telített talaj semmit sem tudott felvenni. Az 1966. őszi és 1967. tavaszi csapadékviszonyokat vizsgálva azt látjuk, hogy 1966. október—december és 1967. január—március hóban a csapadék : Túrkevén Orosházán 1966. okt. hóban 47 mm a 44 mm és 49 mm a 41 mm átlaggal szemben, nov. hóban 74 mm az 55 mm és 67 mm az 59 mm átlaggal szemben, dec. hóban 62 mm a 44 mm és 68 mm a 47 mm átlaggal szemben. 1967. jan. hóban 48 mm a 34 mm és 63 mm a 35 mm átlaggal szemben, febr. hóban 24 mm a 35 mm és 15 mm a 35 mm átlaggal szemben, márc. hóban 18 mm a 33 mm és 28 mm a 31 mm átlaggal szemben. Látható, hogy a november—januári csapadék volt nagy, míg a február—márciusi csapadék alatta maradt az átlagnak. Volt idő hozzá, hogy a talajnedvesség-többlet folyamatosan eltávozzon, miután a talajfagy felengedése kedvező volt. A következő április—augusztus hónapokban a csapadék Túrkevén Orosházán 1967. ápr. hóban máj. hóban jún. hóban júl. hóban 50 mm a 40 mm és 66 mm a 38 mm átlaggal szemben, 69 mm a 67 mm és 52 mm a 72 mm átlaggal szemben, 69 mm a 73 mm és 82 mm a 65 mm átlaggal szemben, 4 mm az 53 mm és 4 mm az 55 mm átlaggal szemben, aug. hóban 14 mm a 46 mm és 18 mm a 47 mm átlaggal szemben. A növényzet fejlődése szempontjából az október—januári csapadékbőség kisegítette a február—márciusi csapadékban ínséges időszakot, ami a belvízveszélyt kiküszöbölte. A nagyon fontos fejlődési időszakban április—májusban az átlagosnál alig nagyobb csapadék hullott, de az jó tartalék volt a július—augusztusi csapadékhiányra. Mindkét jellegű példából nyilvánvaló, hogy az őszi eső mennyiségének igen jelentős szerepe van a belvíz megjelenésének előkészítésében. Ha őszi—téli öntözéssel ezt megnöveljük, úgy a belvizet előidéző okok egyikét létrehozzuk és már csak egy kis rendellenesség az időjárási viszonyokban komoly belvizet létesíthet. Utána sorban következik a hőmérséklet alakulásával egyrészt a talajfagy kifejlődése, ami a talajt