Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

HOZZÁSZÓLÁSOK HOZZÁSZÓLÁS SULYOK-SCIIULEK BÉLA ÉS BÁCSI ELEK: „AZ ASZÁLY ELÖBEJELZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA", VALAMINT „TÉLI VÍZTÁROZÁS ÉS BELVÍZ" CÍMŰ, A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 1968/3—4. SZÁMÁBAN MEGJELENT TANULMÁNYÁHOZ ADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSEK BELVIZEINK MEGJELENÉSÉHEZ LUPKOVICS BRUNO

1 Hazánk mezőgazdaságának jelentős része van belvízveszélynek kitéve, amelyből kár nemcsak abban a gazdasági évben jelentkezik, amikor a vízelöntés megtörtént, hanem a talaj szerkezetének romlása következtében még a következő években is kimutatható a termés csökkenésében. Az egyszer elöntött terület feljavítására hozott áldozat sem lebecsülendő. Ezért téves volna a belvízveszélyt alábecsülni és azt hinni, hogy azt a meglevő művekkel már kiküszöböltük, és csak rendben kell tartani a csatornákat és szivattyútelepeket, akkor már minden rendben van. A mezőgazdasági termelés is állandóan fejlődik, nagyobb termés-eredményekre törekszik, ezért nagyobb biztonságot is kíván vízügyi vonatkozásban. Igaz, hogy a belterjesebb gazdálkodás a mélyszántással és megfelelő trágyázással javítja a talajszerkezetet, és ezáltal javítja a talaj vízgazdálkodását, de egy elöntés következtében nagyobb is a kár a talajszerkezet romlásában és a többlettermésben. Országos méretű, múltbeli belvizekre azért kívánok rávilágítani, hogy ébren tartsuk a kérdést. A harmincas évek első felének átlagnál kisebb csapadéka után, amikor belvizek nem is voltak és a csatornák betömését hangoztatták, csapadékban dús évek következtek, melyek egyes esetekben a mostoha hőmérsékleti viszonyokkal párosulva, rendkívüli árvizeket, nagy kiterjedésű belvizeket idéztek elő. Ilyen különösen vizes periódus volt az 1936—1942. évek közötti időszak. Az 1936—1937. években keletkezett belvizek kiterjedéséről nincsenek összefoglaló 1 Lupkovics Bruno mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat nyug. csoportvezető főmérnöke (Budapest). 7 Vízügyi Közlemények