Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

250 Lupkovics Brúnó adataink. Az 1940—1942. években azonban országosan a következő területek voltak elöntve : utóbbi évben az árvízzel elöntött területek nélkül. A belvízi elöntés országrészenkénti tájékoztató százalékos megoszlása az 1940. évben a következő volt: Kimagasló érték ebben a Tisza balpartja, hiszen ez a belvizek otthona. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt jelentősen fejlesztették a belvízi műveket úgy, hogy hasonló időjárási viszonyok mellett kevesebb terület jutna víz alá, de viszont sohasem mondhatjuk azt, hogy az 1940—42. évinél kedvezőtlenebb viszonyok nem jöhetnek. Pedig az 50-es évek elején felelős helyről hangzott el olyan kijelentés, hogy belvízkérdés pedig nincs. A tények rácáfoltak erre a kijelentésre. A mezőgazdasági termelés biztonsága, a belvízzel veszélyeztetett területek nagyságára való tekintettel megérdemli, hogy a kérdést felszínen tartsuk. Mindenekelőtt fel kell elevenítenünk a belvíz fogalmát, mert e téren számos téves nézet uralkodik. A belvíz fogalmának fejlődésével ugyanis ma már nemcsak az ármentesített területeken belül képződött felszíni vizeket értjük alatta, hanem valamely vízgyűjtő területnek akár felszínén, akár a termőtalaj-rétegek hézagaiban megjelenő azt a többletvizet, mely a növényzet fejlődését akadályozza. Származhatik ez csapadékvízből, forrásvízből, fakadóvízből és talajvízből. Külvíz pedig az a víz, amely a vízgyűjtőn kívülről származik. A belvizet folyamatos nagy csapadékok, kedvezőtlen eloszlásuk, halmozódásuk hó alakjában, talajpárolgás nagyobb mérvű hiánya és a talajfagy válthatják ki. Ha ezek a tényezők közül kettő-három összeesik, úgy belvíz keletkezik, ha pedig közülük csak egy jelentkezik — feltéve, hogy nem ad kiugróan nagy értéket — úgy belvíz vagy nem, vagy csak kis mértékben és rövid időre jelenik meg. SulyokSchulek Béla és Bácsi Elek a tanulmányukban abból indulnak ki, hogyha a téli (október—márciusi) nedvesség az átlagot mintegy 100 mm-el meghaladja, úgy hosszú idejű (példájukban 75 napi) nedvesség-kiesés sem okoz nyáron aszályt, de nem okoz tavasszal belvizet sem. A bemutatott példában igen szerencsésen választotta meg az időpontot elgondolásának szemléltetésére. Talán nem lesz hiábavaló más példáknak a bemutatása is. Három állomás csapadékadatait a téli időszakra az I. táblázat adja. Az idő télen enyhe volt, a csapadék könnyen beszivárgott a talajba és a téli párolgás hiánya miatt tározódott. így a decemberi nagyobb csapadékkal telítődött talajra februárban lehullott nagy esők okoztak belvizeket. Az utána következő időszakban (április—augusztus hónapokban) együttesen az átlagosat meghaladó, de főleg a májusi nagy esők a belvizek levonulását megnyújtották. Ugyanez év őszétől a lehullott csapadékot a II. táblázat mutatja. A táblázat 1940. évben 1941. évben 1942. évben 1 527 728 kat. hold 861 600 kat. hold 1 516 500 kat. hold Dunántúl Kisalföld Duna—Tisza-köze ... Tisza balpartja Felső-Tisza jobbpartja 11% 1% 21% 64% 3%