Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

240 Stauder Hans konysága miatt a mechanikai letapogatás nem alkalmazható. Ilyen körülményekre műszert szerkesztettünk, ami a következő elgondoláson alapul. Egy nagyon kicsiny merülésű úszólapot vontatnak keresztben a modell vízszínén. Erről fénysugarat bocsátanak a mederfenékre merőlegesen. A meder mélységének változásával megváltozik a fénypontot követő lencse ferdeségi szöge. A szögváltozást elektromos mennyiséggé alakítva, analógiás módon regisztrálják. Az úszólap és a regisztráló papírcsíkjai sebességének ismeretében a profil léptékhű ábráját kapjuk. Példaként ismertetjük azt a kísérletet, amelynél a Rajna egyik szigeténél Neuwiednél (2. ábra) a bal oldali folyamág torkolatában keletkezett kimosások (

За—b ábra) folyószabályozási módszerekkel való megszüntetését modelleztük. A szilárd meder vizsgálata alapján 1:100 méretarányú modellen kísérleteztük ki a vízhozam és sebesség egyidejű figyelembevételével a szigetcsúcs környezetében a szabályos beavatkozás módját, aminek eszköze vezetőmű és sarkantyú kombinációjából állott. A megoldást mozgó medrű modellen kellett ellenőriznünk. Mivel csak görgetett hordalék mozgásáról volt szó, így a szemcse Reynolds-féle számának és az érdesség feltételének betartásától eltekintettünk. Az érdességeltérést az esés négyszeresre emelésével egyenlítettük ki. A mozgó medrű modellben mindenek előtt a természeti hasonlóságot állítottuk elő. 28 órás kísérlet után a mederfenékről általános, összefüggő kép alakult ki (3c ábra). km Ж 4. ábra. A Rajna Sondernheim-i szakaszának mederváltozása 1928—1960 között Fig. 4. Le changement du lit du secteur du Rhin à Sonderheim entre 1928 et 1960 Bild 4. Bettveränderungen des Rheines bei Sondernheim von 1928 bis 1960