Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

:232 Sárváry István Dolomitkarsztnál, de porózus vízvezető rétegeknél is a regionális áramlás a vízkilépés helyétől viszonylag kis távolságra már rendkívül lassú. A vízkivételi műveket (karsztaknákat, fúrásokat) elsősorban nem azért kell a tektonikailag megdolgozott, jobban kommunikáló helyeken mélyíteni, mert a víz a hasadékokban mozog, hanem azért, mert a fent tárgyalt nagy sebességű zóna kialakulásának alapfeltétele a nagyobb méretű hézagok jelenléte. Az összetört, hézagos kőzetrész a karsztakna körül ugyanazt a szerepet tölti be, mint a porózus víztárolóba mélyített kút körül a kavicsszűrő, illetve a talajban kialakult vázszerkezet. így a bemutatott elv kútsorokban a kutak egymástól való távolságának, illetve kútcsoport hatótávolságának számítására is használható. IRODALOM 1. V. Mahurin—./. Zötl: Die Untersuchung der Zusammenhänge unterirdischer Wässer mit besonderer Bericksichtigung der Karstverhältnisse. Graz, 1959. 2. Sdrvdnj I.: Víznyomjelzési kísérlet Dorog—Tokod térségében. VITUKI témabeszámoló 1967/68. 3. J. Viehmann: Colorarile cu fluoresceina in cunoasterea hidrografiei carstului. I-—II. Hidrotechnica, gospodarirea apelor, meteorologia. 1966. jan. p. 37—42 és 1966. február p. 92—96. •4. Willems T.—

Gerber P.—

Bagdy I.: A karsztvíz mozgásjelenségeinek vizsgálata nyomjelzéssel. BÁKI Kutatási Zárójelentés, 1966. Kézirat. .5. Willems T. és társai: A karsztvíz mozgásjelenségeinek vizsgálata nyomjelzéssel Dorog, Tatabánya és Középdunántúl területén. BÄKI Kutatási Zárójelentés, 1965. Kézirat.