Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

Víznyomjelzési kísérletek 227Áthaladási idő: t = R, С dr 7,95-10

3 R, l 'v' dr R. í

2 = 3ß •r

3 140 = 115 óra. 2,5 A két nagyobb sebességű zónában eltöltött idő összesen: 33,4+115,0 = 148,4 óra. Az összes időből (49 nap = 1176 órából) levonva ezt az értéket, marad 1027,6 óra. Ezzel a maradék idővel osztva a megmaradó (426—40—140 = 246 m) távolságot .. 246 1028 átlagos sebességértéket kapunk. Ezzel megismételve az egész számítást : Beadó fúrólyuknál Eí' = 50 in

2 RÏ =49 m íí' = 61,5 ó Rï+R'

2'=222 m tï + t

2 =278,5 ó ... 204 = 0,240 m/óra Vízbetörésnél Fg'= 313 m

2 R

2=173 m t'

2'= 217 ó 426-222 = 204 m 1176-278,5 = 597,5 ó »"'=897^r

0'

228 m/

ÓA j>

n

i érték felhasználásával, második ismétléssel v

i

v = 0,2265 m/óra. Tekintve, hogy v

i

v értéke alig tér el y

11

1 értékétől az iterációt befejezettnek tekinthetjük. A számítás eredménye szerint a lineáris áramlási szakaszban jóformán alig mozog a festék, komolyabb sebességek csak a vizsgált szakasz végpontjainak környezetében alakulnak ki. A számítás több szempontból idealizált állapotot tükröz. A beadás környezetében az elvi gömbfelület biztosan eltorzul és az általános áramlási irányban megnyúlt ellipszoidszerű alakzatot ölt. Ugyanez fennáll a vízbetörésnél is csak ellenkező előjellel. A helyzetet itt még tovább bonyolítja, hogy az egymás közelében levő vízbetörések elvi gömbfelületei egymásba metsződnek, ami egy csoportba tartozó vízbetörések térségében rendkívül bonyolult sebesség-eloszlást és az áramlási irányok zavarosságát eredményezi. Az eredményként kapott aránylag kis (5,4 m/nap) sebességérték egyértelműen arra utal, hogy — a kísérlet szűk környezetében — a tektonikai vonalaknak nincs