Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése

A partállékonyság 23 Az általános müvek között hidraulikai vonatkozásaiban Agroszkin [1], Klimentov [44], Mosonyi [65], Németh [69], Kozák [53, 54], Lászlóffy [58], Öllös [72] és Bogárdi [8] munkássága különösen jelentős. A téma vízépítési kérdéseivel Széchy [93, 94], Mosonyi |66], Sabathiel [81], Bogattrjev[9], Keríai [37], Schoklitseh [86], Craeger [11] és Davidenkoff [15] foglalkozott részletesebben. A kapcsolódó geológiai és talajmechanikai területet elsősorban Kezeli [39, 40], Galli [23, 24], Papp [67, 74], Schmidt [88], Jáky [33], Markó [42, 62] munkái, valamint Taylor [98], Frölich [22], Piskin [76], Arnold [3], Lazard [57] és Terzaghi [99] tanulmányai ölelik fel. A téma szivárgási kapcsolatait kiterjedtebben Pavlovszkij [73], Zamarin [107], Kézdi [41], Lampl [55], lhrig [32], Kovács [46, 47, 48, 49], Kenney [43] és Turnbull [102] vonatkozó tanulmányai vizsgálják. Üjabb — részben grafikus, részben graloanalitikus — rézsüméretezési módszer bevezetésére tesz javaslatot Stefanoff [92], Deniszova [16], Cajte [13], Christow [12], Sabanov [82], Li [61], Arredi [2], Basa [77] és Fagnoul [19]. Az általános műveken túlmenően részleteiben viszonylag kevés kutató foglalkozik e területtel. Partok alakulásának kérdését V. Nagy [103, 104] és Kovács [50, 51], valamint Ihrig [32] vizsgálja munkáiban. Burkolatlan, de különösen burkolt mederrézsűk méretezési eljárásaival a Szovjetunióban többen is igen részletesen foglalkoznak, különösen jelentős e téren Sankin [84], Sesztakov [85] és Bogatirjev [9] munkássága. Homokrézsűk állékonysági vizsgálatával kapcsolatban Bernatzik [6] Sankin [83], Kézdi [41] és legújabban Pietraru [75] kutatásai jelentenek haladást. Említésre méltó Schlottig [87] nagyméretű kísérletsorozata és Robinson [78] javaslata. A téma szempontjából nagy fontosságú a hordalékmozgás vizsgálata, amely különösen Bogárdi [7] munkái alapján ismerhető meg. Említést kell tenni az árvizek, a vízierőművek, a szél és a hajózás által keltett hullámok jelentőségéről is, amelynek irodalmi vonatkozásaira a későbbiekben még visszatérünk, bár a hullámzás hatását a tanulmány részleteiben nem vizsgálja. Összefoglalva a témával kapcsolatos jelenleg ismert irodalom megállapításait, azt tapasztalhatjuk, hogy az alapkérdések megnyugtatóan tisztázottnak tekinthetők. Nem ismerünk azonban egyelőre olyan kutatást, amely a partállékonyság hidraulikai kérdéseivel olyan formában foglalkozik, hogy megállapítsa a vízfolyás hordalékmozgató hatását a különböző rézsűhajlások állékonysági kérdéseinek figyelembevételével, valamint a heves vízszintsüllyedés intenzitásának, az anyagi jellemzőnek és a partok hajlásának kapcsolatát. A tanulmány a továbbiakban a felsorolt irodalmi forrásokat alapul véve és kísérletekre támaszkodva a vízmozgás és a rézsű között olyan kapcsolcdokat igyekszik feltárni, amelyek leírása ilyen formában még nem történt meg, s amelyek tervezési és méretezési munkák során közvetlenül felhasználhatók. I. HIDRAULIKUS HATÁSOK ELEMZÉSE Vízfolyások partállékonysági kérdéseit vizsgálva — mint már korábban említettük, szemcsés anyagokra vonatkozóan — azt tapasztalhatjuk, hogy igen sok tényező együttes jelenléte határozza meg a rézsűhajlást. Az irodalmi adatok tapasztalatai szerint megállapítható, hogv a partok hajlásszöge — szemcsés anyagokat tekintve — függ — az anyag fizikai és állapotjellemzőitől — a vízfolyás hidraulikai paramétereitől — a hátoldali (peremi) talajvízhelyzettől