Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése
24 Nagy László — a külső (statikus és dinamikus) terhelésektől — a hullámjellemzőktől. Ezt az összefüggést felírva függvényalakban / dh g = / "k, <p, n ; H, V, —; k^ibj Pj^jhj w, h b, L a - с d è ' b összevonva g = f(a, b, c, d, e) ahol a jelölések a következők: Q ... az állékony part hajlásszöge dk ... az anyag közepes szemnagysága <p ... az anyag súrlódási szöge n ... az anyag hézagtérfogata II ... a talajvíz- és a medervízállás szintkülönbsége V ... a vízfolyás fenéksebessége dh — ... a vizszintsüllyedes intenzitása к ... az anyag szivárgási tényezője í'k ... az anyag kritikus gradiense p a ... a parton ható állandó terhelés p v ... a parton ható változó terhelés ív ... a partra merőleges hullám sebessége y?h ... a hullám magassága L ... a hullám hossza Ez a kapcsolat lényegében 13 változót jelent, amelyek összevonhatók öt csoportba: a) anyagjellemzők b) hidraulikai jellemzők c) talaj- és hidraulikai együttes jellemzők d) terhelési jellemzők e) hullámjellemzők. A továbbiakban a terhelési jellemzőket nem vizsgáljuk, azok hatása ugyanis a klasszikus rézsüméretezési módszerek szerint figyelembe vehető. Vizsgáljuk meg ezek után, hogy milyen — az állékonyságot befolyásoló — hidraulikai hatások érvényesülnek a parton. A vízmozgásokat irány szerint csoportosítva beszélhetünk. — parttal párhuzamos — partra merőleges, vagy közel merőleges és — rézsűből kilépő vízmozgásról. i. Parttal párhuzamos vízmozgások Burkolatlan partrézsűk létesítése érdekében ismerni kell a folyó vízsebességének szélső értékeit. Különösen fontos a közép- és fenéksebességek, valamint azok változásainak részletes vizsgálata különösen akkor, ha vízierőművek közelében építünk, s az erőmű csúcsüzemre is termel. A víz — folyási sebességétől függően — elragadja a medret és a partot alkotó anyag szemcséit, formálja az érintkező felületeket, csökkentheti a partok állékonyságát, sőt azok csúszását is előidézheti.
