Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

VÍZNYOMJELZÉSI KÍSÉRLETEK KARSZTOS KŐZETEKREN Vizsgálatok Dorog térségében SÁRVÁRY ISTVÁN

1 A karsztos, hasadékos kőzetekben végbemenő vízmozgás törvényszerűségeinek vizsgálatára — melyre részben tudományos szempontból (felszínalatti víztartók és a bennük mozgó víz hidraulikai viszonyainak megismerése szempontjából), részben pedig gyakorlati szempontból (vízhasznosítás, vagy vízvédelem szempontjából) van szükség — egyik eszköz a különféle jelzőanyagokkal megjelölt víz nyomonkísérése. Nyomjelzéses kísérletek végrehajtásánál rendkívül fontos a jelzőanyag kiválasztása. Segédeszközök nélkül, szabadszemmel nem észlelhető jelzőanyag esetében az észlelési helyekről vett mintákat a megfelelő kimutatási módszerekkel (kémiai-, optikai-, izotóptechnikai-, stb. eszközökkel, ill. eljárásokkal) folyamatosan ellenőrizni kell, és még így is fennáll a lehetőség, hogy a jelzett víz ott jelenik meg, ahol nem volt észlelés. Igen gyakori eset, hogy az áramlási sebesség nagyságrendekkel kisebb a vártnál. Ez azt eredményezheti, hogy a jelzőanyag akkor érkezik a megfigyelési ponthoz, amikor ott a rendszeres mintavételt már leállították. Szabadszemmel is észlelhető festékanyagok használatánál azonban még ilyen esetben sem mindig vész kárba a vizsgálatra fordított összeg és idő. A víz szokatlan színét a laikus szemlélő is észreveszi, így eredményre lehet számítani akkor is, lia a festékanyag megjelenésének helye nem áll megfigyelés alatt. A vizsgálatot — melynek végrehajtását, eredményeinek értékelését az alábbi sorok foglalják magukban — a dorogi szénbányászat állandó problémája, a vízbetörés elleni védekezés hozta magával.

2 A medence területén nem mindenütt található a széntelep és a nyomásalatti karsztvizet tartalmazó alapegység között olyan vastagságú védőréteg, amely biztonságosan zárja el a vizet a feltárásoktól. A védőréteg elvékonyodása, tektonikus mozgásuk következtében történő meggyengülése sok helyen lehetővé teszi a vízbetörések kialakulását a fejtés előrehaladtával. 1 Sárvdry István mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztvízkutatási osztályának tudományos munkatársa (Budapest). 2 A festés előkészítéséhez, a beadáshoz és az észleléshez igen nagy segítséget nyújtott a Tokod XV. aknaüzem vezetősége, különösen Thier Lőrinc főmérnök. A támogatásért ezúton is köszönetet mondunk. Ugyancsak megköszönjük a kísérlet eredményeinek kiértékeléséhez nélkülözhetetlen adatokat, amelyeket a Dorogi Szénbányák hidrogeológiai szolgálata bocsájtott rendelkezésünkre. Külön köszönet illeti dr. Szabó Nándort, Venkovies Istvánt és Szűcs Józsefet a kísérlet lebonyolításának támogatásáért.