Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán-Liebe Pál: Keserűvízkutatás geoelektromos talajellenállás-mérési módszerekkel

210 Gálfi J.—Korim К.—

Liebe P. A folyadék ellenállásméréseket a Radelkisz OK 102. típusú konduktométerével végeztük vízmintákon és közvetlenül kutakban. A mérések célja a kutakban levő vízoszlop vertikális koncentráció eloszlásának vizsgálata és a talajellenállás és vízellenállásadatok összehasonlítása volt. Meg kell jegyezni, hogy a kutakból nyert víz koncentráció, s így ellenállás szempontjából is különbözhet a talajellenállásmérés által átlagolt talajrész folyadéktartamától, s ez magyarázza a kapott adatok szórását. A konduktométeres mérések eredményeit 10 C°-ra redukálva adtuk meg. 3. A mérési adatok értelmezése a) Az elméleti jeltevések kísérleti igazolása 1. A talajellenállás-vízellenállás függvénykapcsolatra vonatkozó elmélet pontos igazolása a mérési adatok kis száma és pontatlansága miatt nem volt lehetséges. Ez a kutatás gyakorlati célja miatt nem is volt feladatunk. A meglevő adatok alapján a következőket állapíthatjuk meg. A 3. ábra b részén bemutatott grafikonra felrakott pontoknak csak egy része mutatja a várt lineáris kapcsolatot. A szórás okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a valóságban a porozitás és vázellenállás értékei nem konstansok, mint feltételeztük. E két érték változása azonban nem olyan nagymérvű, hogy az adatok szórását maradéktalanul megmagyarázná, főképpen a tiszajenői telepen. Az adatok szórását az is okozza, hogy a kutakból vett vízminta nem adja a kút környékén mért talaj rész folyadéktartalmának átlagát, mert az áteresztőképesség változása miatt különböző a rétegek vízadóképessége. A kút termeltetésének módja is befolyásolja a víz ellenállását. A mért talajellenállások látszólagosak, s eltérhetnek a valódi értéktől. Az adatokból a szórások ellenére megállapítható, hogy a vázellenállás mindhárom területen kb. 20—30 Qm, ez megfelel az édesvízzel telített agyag ellenállásának. A porozitás (elektromos) a Budaőrsi útnál a legkisebb (0,06), a többi területe — a tiszajenői telepet ki3. ábra. a = a talaj vezetőképessége (c) és a kitöltő folyadék vezetőképességének (c

v), valamint b = a vízellenállás (g

v) és a vízfajsúly ( y

v) összefüggése a három vizsgált tele-pen Рис. 3 Проводимость грунта (с) в зависимости с проводимостью заполняющейся жидкости ( с

ч), а также б — сопротивление воды (q

v) удельного веса (у

„) на трех исследуемых площадках Fig. 3. Relationships a) for conductivities of soil (с) and interstitial fluid (c

v) and b) for resistance ( g

v) and density of water (y

v) at the three occurrences investigated