Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

142 Ismertetések ságnak megfelelő elfolyás jelentkezik. Az 5b ábrán a 10 mm esővel egyidejűleg olvadás is fellép, amely az 5 mm hőiével és az 5 mm szabad vízzel együttesen — amit a 2,6 cm-es elolvadt hóréteg tartalmazott — 20 mm elfolyást eredményez. A 3., 4. és 5. ábrák fiktív példákat mutatnak be, melyeknél tényleges időjárási helyzetekben a váltakozó havazás és esőzés sokkal bonyolultabb eseteket idéz elő. Hosszabb időszak vizsgálatakor általában feltételezik, hogy újabb havazás esetén a friss hó térfogatsúlya megegyezik a már meglevő hótakaróéval. Rövidebb — néhány napos — időköz esetén azonban, amelyben esőzés és havazás váltotta egymást, már figyelembe kell venni az újabb hórétegek eltérő térfogatsúlyait. Erre két mód kínálkozik. Az első esetben az egész hótakaróra egy átlagos térfogatsúlyérték határozandó meg s utána a hótakaró már homogénnak tekinthető. A másik megoldás az eredeti és a hozzáadódó újabb rétegek elkülönítése és különkülön vizsgálata. Az ismétlődő olvadás és esőzések hatására bizonyos idő múltával a korábban eltérő térfogatsúlyok ismét megegyeznek. Alapadatok Valamely vízgyűjtőterület hótakarójának az előbbiek szerinti vizsgálata esetén a következő alapadatok szükségesek : — a hótakaró vastagsága az esőzés megindulása előtt, — a hótakaró vízegyenértéke, vagy térfogatsúlya az esőzés megindulása előtt, valamint — egymást követő időszakokban a csapadékmagasság és amennyiben az hó alakjában hullott — térfogatsúlya. Szükséges még a napi hóolvadás mértéke, ami a következő — borús időszakra érvényes — empirikus képletekkel határozható meg : M = (1,3259 + 0,8641 kv + 0,0126 C)T + 2,286 (5) nyílt, vagy részben fásított terület esetén (átlagos borítottság 60%-nál kisebb) és M = (3,3833 + 0,0126 C)T+ 1,27 (6) erdős területen (átlagos borítottság 60%-nál nagyobb), ahol M — a naponta keletkező hólé, mm; к területi állandó, mely a terület szélnek való kitettségét jellemzi. Értéke tisztáson 1,0, 60%-os borítottságú erdőben 0,3; v napi átlagos szélsebesség, m/s; С napi csapadékösszeg mm; T a páratelt levegő napi középhőmérséklete 3 m magasságban, C°. (Eső idején a párateltség feltételezhető.) Az (5) és (6) egyenletekkel bármilyen napon belüli időközre is meghatározható a hólémagasság, ha az osztásközök számával elosztjuk a számállandókat s az egyes időközökre érvényes v, С és T értékeket használjuk. 5. ábra. Olvadás és eső okozta tömörödés és elfolyás