Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Hegedűs M.: A hóolvadásből származó lefolyás 143 A vizsgálat során célszerű a vízgyűjtőterületet magassági övezetekre felosztani s a lefolyást külön-külön számítani. A vízgyűjtő ilyetén felosztása legyen összhangban a tengerszint feletti magasság szerint változó kezdeti hóviszonyokkal. A szélsebesség, hőmérséklet és a csapadék szintén a magasság függvényében változik, vagyis az elfolyást kiváltó tényezők a lefolyás ideje alatt övezetről övezetre jelentősen különbözhetnek egymástól. Számítási esetek Az előbbiek alapján lehetőség nyílt olyan számítási eljárás kidolgozására, amely kiindulásul szolgál a hóolvadásből és a hótakaróra hulló esőből származó lefolyás meghatározására. A számítás menete más és más, lia arra — olyan kiválasztott időszak végén kerül sor, amely hótakaróját az eső után nem növelte újabb havazás, — olyan időszak végén, amelyben olvadás (eső) és havazás egymást váltogatta. Ez utóbbi esetben a számítás elvégzésére két út nyílik : — az új rétegeket külön-külön vizsgálni, amíg el nem érik az alsó réteg térfogatsúlyát, illetve — a hótakarót az új rétegekkel együttesen vizsgálni. Bertle mindhárom esetre egy-egy kidolgozott példát mutat be. Mivel a számítás menetének leírása eléggé hosszadalmas, ezért csak az utóbbi, a legegyszerűbb esetet ismertetem. A számítási eljárások bemutatására kidolgozott példákon túlmenően a tanulmányban egy hóolvadásből származó árhullámkép számított és észlelt adatai is megtalálhatók. Ezek egybevetése hivatott igazolni az eljárást, amelyet 500 km

2-nél kisebb vízgyűjtőterületre alkalmaztak. A számítás táblázatosan végezhető (I. táblázat). A vízgyűjtőterületet részekre, övezetekre osztották a magasság eloszlásának megfelelően. A példában ez a terület a teljes vízgyűjtőnek 11,8%-a. A vizsgált időköz 120 óra hosszú volt. A vizsgálat kezdetéig kialakult hótakaró adatait az A rovat 9 — 16 sorai tüntetik fel. Feltéve, hogy az újabb havazások térfogatsúlya megegyezik az alaphótakaróéval, a havazás kezdetekor először csak arányosan megnő az eredeti hótakaró vastagsága és vízegyenértéke. B9 = A9 +B3 147,0=138,5+8,5 B10 = A10 + B2 161,9 = 152,5 + 9,4 B11 = A11 + B2 161,9 = 152,5 + 9,4 B12=|Jl00 10

0'° = ^f

10

0 B13= az 1. ábráról, vagy az (1) egyenlettel B9-B13 147,0-100,0 B14 = 147,0 = — — 100 100 BIO л „ 161,9 B15 = ——- 0,110 = 10-B14 ' 10-147,0 Bll 161,9 B16 = --———— 0,110 = 10 • В14 10-147,0 Majd az olvadás és az eső a térfogatsúlyt is megnöveli (C rovat). C9 =B9 -C6 146,1 = 147,0- 0,9 C10 = BIO—C5 160,9 = 161,9- 1,0 Cll = Bll + C2 190,1 = 161,9 + 28,2