Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Zorkóczy Zoltán: A Felsőduna szabályozása

•96 Zorkoczy Zoltán Az előzőekben már említettem, hogy az ismertetett szabályozási munkák célja kizárólag a hajóút biztosítása. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, meg kell állapítani, hogy a lebegtetett hordalékszállítás alakulásának és ezzel kapcsolatban a hullámtér feltöltődésének a Felső-Duna tervezett szabályozása tekintetében nincs jelentősége. Külön vizsgálva Nagybajcs helyzetét, meg kell állapítani, hogy még egy rövidebb szakasz szabályozásánál sem szükségszerű, hogy a szabályozott szakasz felső végén duzzasztás álljon elő. Nyilvánvaló, hogy adott mederanyag esetén, széles szelvényeknél a relatív érdesség lényegesen nagyobb, mint a hidraulikailag kedvezőbb szelvényalakoknál. A meder geometriai méreteinek változtatásával tehát nem szükségszerűen jár együtt esésnövekedés, sőt, mint azt a folyami hidraulika alaptételei bizonyítják, kedvezőbb hidraulikai paraméterek esetén sebességnövekedést is el lehet érni az esés változtatása nélkül. Ez egyébként a korszerű folyószabályozás egyik alapvető tétele. Természetesen a méretezést nemcsak a mértékadónak kiválasztott vízhozamokra, hanem a görgetett hordalékra is el kell végezni, és ha a kétféle méretezés eredménye közel azonos, fogadhatók el az új geometriai méretek a szabályozáshoz. A görgetett hordalék lerakódásával kapcsolatban befejezésül ismételten le kell szögeznem, hogy alapvetően téves az a szemlélet, amellyel mind gyakrabban találkozunk, hogy a szabályozott szakaszon lerakódó hordalék teljes mennyisége csökkenti a szabályozás hatékonyságát. A hozzászólásban kiemelt 537 ezer m

3 hordalék lerakódás ugyan valóban jelentkezik a szabályozott szakasz felső részén, de ennek döntő része a homorúparti nagy mélységekben és a sarkantyúmezőkben — tehát az általunk tervezett helyen — rakódott le (lásd III. táblázat). Ez a tény egyértelműen bizonyítja, hogy a hordalék elhelyezhető a hajóúton kívül is és felhasználható az új hidraulikailag kedvezőbb meder kialakítására. A Felső-Duna szabályozásával kapcsolatban széles körül kutatómunka folyik. E kutatómunka keretében részletes vizsgálatokat végeznek a Felső-Duna főmedrének és mellékágrendszereinek feltöltődésével kapcsolatban; a hordalékháztartási számításokat lehetővé tevő összefüggések finomítására, a görgetett hordalék kopásától az egyes szelvények hordalékszállításáig; a megépült szabályozási művek hatásának vizsgálatára. Cikkemben természetesen mindezekre a kérdésekre nem térhettem ki. Célom csak az volt, hogy rövid ismertetést adjak a Felső-Duna újabb szabályozásáról és az eddig elért eredményekről.