Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzata

Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemvitele 37 részek kapják, s egyúttal előnyben részesüljenek azok a fogyasztók, amelyek vízigényüket korábban beadva nagyobb tervszerűséggel üzemelnek. Ugyancsak itt történik gondoskodás végül arról is, liogy a telítettség elmúltával, vagy a vízzel ellátott üzemrészek jellegének (az öntözött kultúráknak) a változásával — a méltányosság szempontjaira is tekintettel — automatikusan sor kerüljön az elmaradt vízellátások pótlására is. 3. Az üzemi folyamalrend Mint ahogy arra már korábban rámutattunk, az öntözőfürtön, mint minden egyéb „szervezeten" belül is bizonyos folyamatok zajlanak le, s az üzemszervezőnek egyik alapvető feladata éppen ezeknek a folyamatoknak a célszerű szabályozása [4]. Ilyen módon került tehát az üzemviteli szabályzatba is az üzemi folyamatrend, amelynek így az a célja, hogy egyértelműen meghatározza azt. hogy az üzemmel kapcsolatos folyamatokon belül kinek, mikor, mit kell tennie és kivel, milyen módon kell kapcsolatot létesítenie. Ami most már az öntözőcsatorna-fürtön belül folyó munkákat illeti, azok — nyilvánvaló módon — két önálló folyamat szerves részét képezik. Az egyik e folyamatok közül a vízszolgáltatás, amely mint már említettük, az üzem szempontjából a vízigénylések beadásával kezdődik és a víz átadási körülményeinek a rögzítésével végződik. A második — véleményünk szerint ezzel teljesen egyenértékű folyamat — a karbantartás, ugyanis ez biztosítja azt, hogy a szolgáltató csatornarendszer a szükséges időben valóban rendeltetésének megfelelően működjék. A vízszolgáltatás egységes folyamatán belül külön, részleteiben is célszerű foglalkozni a vízszinttartás és a vízadagolás folyamatának szabályozásával, hiszen ezek eredményeként jut az igényelt víz a szükséges időben a termelői vízkivételekhez. A karbantartás folyamatán belül viszont külön kell foglalkozni az időben egymástól elkülönülő felvonulás, az üzemidő alatt végzett karbantartás és végül a levonulás és az üzemidőn kívüli karbantartás szabályozásával. Végül, mindezeknek a folyamatoknak a célszerű szabályozását elvégezve a végeredmények a legmegfelelőbb módon az úgynevezett folyamatábrákon [4] ábrázolhatók. így aztán az üzemi folyamatrend lényegében nem áll másból, mint a már említett folyamatoknak a részletesen kidolgozott folyamatábráiból, s azok kiegészítése érdekében szükségessé váló megjegyzésekből. Ha már most ezeket a folyamatábrákat az átmeneti jellegű vízszolgáltatási renddel működő, felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtökre, a vízszolgáltatási renddel kapcsolatban már részletezett előírások és szempontok figyelembevételével készítjük el, akkor végül is az 1 —7. ábrán bemutatott eredményekre jutunk. Ezek a folyamatábrák, úgy érezzük, szinte önmagukért beszélnek. Mégis, a következőkben néhány megjegyzést szeretnék hozzájuk fűzni.