Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzata

36 Szigyártó Zoltán valók elvégzéséhez szükséges jogokat, az akkor követendő szempontok részletes szabályozását itt nem láttuk célravezetőnek, hiszen azok rendkívül nagy mértékben függnek a pillanatnyi helyzettől. Ebből következik viszont az is, hogy az esetleges vízkorlátozás elrendelésekor természetesen gondoskodni kell arról, hogy ugyanakkor a fürtvezetők is megkapják azt az utasítást, amely egyértelműen és minden esetet magában foglalva összegezi a szükséges tennivalókat. A vízigénylés körülményeinek szabályozásakor az előrejelzési időtartamot 5 napban határoztuk meg. Tettük pedig ezt azért, mert az erre vonatkozó gyakorlati tapasztalataink szerint ilyen mértékű előrelátást mezőgazdasági üzemeinktől már ma is meg lehet követelni, s ugyanakkor ennyi idő a fürtvezető részére is elégnek látszik arra, hogy a benyújtott vízigényléseket összegezve a vízellátás kezdetének esetleges módosítását a fogyasztóval megbeszélje, illetve, hogy az igényelt vizet a kért időben a fogyasztói vízkivételhez juttassa. Ennél rövidebb igény-előrejelzési idő csak úgy lenne elképzelhető, ha a fogyasztó a fürtvezetővel venné fel a közvetlen kapcsolatot , ami viszont számára a vízigénylést sok esetben igen körülményessé tenné. Mindezek ellenére, egyes különleges esetekre számítva az üzemi folyamatrend összeállításakor mégis célszerű majd lehetőséget biztosítani a fogyasztók részére arra, hogy a fürtvezetővel megbeszélve (s feltéve, hogy erre a műszaki adottságok módot nyújtanak), rövidebb előrejelzési idővel beadott vízigénylő lap alapján is kaphassanak vizet. A vízszolgáltatási rend következő pontjai a vízellátás kezdetének esetleges módosítására vonatkozó előírásokat foglalják össze, hiszen erre mind a szolgáltató, mind pedig a fogyasztó részéről sor kerülhet, s így az ilyen esetben követendő irányelvek szabályozása a vízszolgáltatási rend szerves része kell, hogy legyen. Az itt előírt határidő megfelel azoknak a szempontoknak, amelyekre már az 5 napos előrejelzési idővel kapcsolatban is kitértünk. A vízszolgáltatási rend következő része az üzemnaplók vezetésének, ellenőrzésének és hitelesítésének módját, s a vízadagolás körülményeit szabályozza; vagyis azokkal a részletekkel foglalkozik, amelyek a szolgáltatott víz elszámolásának az alapjait biztosítják. A szerződés útján rögzítésre kerülő előírások közül az utolsó egy ugyancsak igen lényeges kérdéssel foglalkozik, egyértelműen tisztázva a felelősség kérdését, a vízszállító hálózat különböző kezelésben levő részeinél (általában az üzemközben) jelentkező hiányosságokból származó károkkal kapcsolatban. Az eddig előadottakat áttekintve az olvasónak talán feltűnik, hogy a felsorolt pontok egyáltalán nem térnek ki a szerződésben foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén szükségessé váló különböző (általában pénzügyi kihatásokkal járó) büntető rendszabályokra, sem pedig az átadott vízmennyiség elszámolásának módjára. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy ezeket nem kell összefoglalni valamilyen „elszámolási rend"-be, amelynek pontjai célszerű módon ugyancsak bele kell, hogy kerüljenek a szerződésbe. Ez az elszámolási rend azonban az üzemviteli szabályzattól feltétlenül független kell, hogy legyen, hiszen ezekre az öntözőcsatornafiirt üzemének irányításakor semmiféle szükség nincsen. Utolsó megjegyzésként külön kell még foglalkoznunk a kiegészítő előírásokkal, amelyek mint látható, az előző rész d) pontjában rögzített tevékenység gyakorlati végrehajtását szabályozzák. Az itt felsorolt irányelvek azt a célt szolgálják, hogy a telítettség beálltával a vízellátást valóban az arra legérzékenyebb üzemek, üzem-