Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Juhász József: A felszínalatti vizek minőségének alakulása
400 Juhász József vagy úgy, hogy a benne levő víz ozmotikus mozgása révén változhat a benne levő víz összetétele. A vegyes rétegeződésű területeken tehát, amennyiben a fedő vagy fekü vízeresztő rétegekben a hőmérsékletkülönbség hatására változik a víz minősége, az a közbetelepült agyagrétegekben — esetleg azoknak csak a vízeresztő réteg közelében elhelyezkedő szakaszaiban — is magával hozza a vízminőség változását, az ásványi tartalmú víz ozmotikus mozgása révén. A finom szemű — agyagos — üledékek az idők folyamán átkristályosodnak, ami a bennük tárolt pórusvíz minőségét jelentősen átalakítja, bevonva azt is a kémiai reakciókba, így az amúgysem jelentős diffúziós hatás gyakorlatilag nem jut érvényre. A diffúzió eredményessége, a réteg minőségén kívül annak vastagságával is összefügg. Ezért, ha a rétegek partmenti, osszillációs övben keletkeztek, úgy, hogy a leülepedett rétegsor kisebb vastagságaként kiemelkedik az őt körülvevő tengerből vagy tóból, akkor az átmosás lényegében teljes mértékű lehet még a finom szemű rétegekben is. Ha nagyobb vastagságú összlet csak egyszerre kerül víz fölé, a finomabb szemű közbenső üledékekből a fosszilis víz már nehezebben távozik, vagy egyáltalán nem távozik el. Ilyen esetben sokszor lényegében csak a réteg átkristályosodása okozza azt, hogy az eredeti vízminőség megváltozik. Összefoglalva megállapítható az, hogy a mozdulatlan közegekben történő molekuláris diffúzió a rétegvizek változására jelentéktelen hatású, alig észrevehető, hatótávolsága néhány méter. A sűrűségkülönbség, vagy különbség miatti konvekciós természetes áramlás diffúziója az előbbinél három négy nagyságrenddel nagyobb hatású lehet, de ez is elsősorban csak a durvább szemű üledékek vízminőségkiegyenlítésénél jut szerephez. Egyébként a diffúziós vízminőségváltozással csak a réteghatárok közelében kell számolnunk. Egy-egy rétegösszlet jellegzetes vízminőségének átalakítására nem alkalmas. Miután a diffúziós együttható értéke az elvíztelenedéssel arányosan csökken, a mélyebb rétegekben a diffúzió mértéke is gyöngül. IRODALOM 1. Szalay Tibor: Adatok a magyarországi termális vizek ,, juvenilis" alkatrészeinek származására, valamint hőbőségére nézve. Hidrológiai Közlöny, 1949/3—4. 2. Szalay Tibor: Magyarország Vízföldtani Atlasza (főszerkesztő: Schmidt E. R.) Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Rudapest, 1959. 3. Szádeczky-Kardos Elemér: A karsztvíztérkép szerkesztése. Hidrológiai Közlöny, 1941/7—12. 4. Dzubay Miklós: Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, 1957/4. 5. Vendl Aladár: Geológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954., 1956. 6. Papp Ferenc: Hozzászólás Pávay-Vajna Ferenc dr. vitairatához. Hidrológiai Közlöny, 1949/3—4. 7. Rónai András: Magyarország talajvizeinek vízi jellege. Hidrológiai Közlöny, 1958/1. 8. Kovács György: A szikesedés vízháztartási alapjai. Hidrológiai Közlöny, 1954/2. 9. Csányi Piroska, Czike Kálmán: Deutérium-tartalom meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1956/5. 10. Hamilton, E. L. és Menard, H. W. : Density and porosity of sea floor surface sediments off San Diegó, California Bull. Amer. Assoc. Petrol. Geo/. 41. évf. 1. szám, 1957. 11. A Természettudományok Zsebkönyve: Rudapest, 1963. 12. Juhász József: Kitermelhető rétegvízkészlet (Kézirat, Rudapest, 1C66). 13. Juhász József : A szivárgás vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1958/1. 14. Gorkova, I. M., Duskina, N. A., Okmina, N. A. Rjabicseva, K. N.. Csernik, 1'. F.: Priroda plivunnoszti poszlelednikovih morszkih glini Pribelomorszkoj ni2mernnoszti KASZS2R. Moszkva, 1963. 15. Véssey Ede, Csernyi Győző: A talajvíz mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok nyomjelző ionok segítségével. Hidrológiai Közlöny, 1957/1.
