Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Juhász József: A felszínalatti vizek minőségének alakulása

A felszínalatti vizek minősége 391 növekedés miatti faj súlynövekedést, hidrosztatikus nyomáseloszlást feltételezve. Ivb. 39—48 in-nek kellene lenni a geotermikus gradiensnek ahhoz, hogy lefelé haladva a víz fajsúlya nagy mélységig 1000 kg/m

3 maradjon. Ez a felismerés pedig lehetővé teszi a magyar medencében a hőmozgások további vizsgálatát, mert rámutat arra, hogy a nehezebb tengervíz is képes eltávozni a ráülepedő hidegebb édesvíz hatására, ha a körülmények egyébként megfelelőek. A különböző fajsúlyú víz kicserélődése — kiöblítése — csak abban az esetben lehetséges, ha a kicserélődés közbeni mozgás során hőmérséklet-kiegyenlítődés nem következik be, vagyis ha az édesvíz lefelé haladva mindig hidegebb, mint amilyennek a pillanatnyi mélység szerint lennie kellene — sőt a tengervíz és édesvíz fajsúlykülönbségét is ki tudja ezzel egyenlíteni — , ha a tengervíz melegebb. Egyszerű felépítésű, laza porózus medenceüledék esetén — például homoknál — a hőkicserélődésnek két lehetősége van : 1. A kőzetek saját hőjüket használják fel a víz melegítésére. 2. Földi hőáram melegíti a vizet. Első esetben a . dQ df ^ dx •összefüggéssel számolhatunk, ahol df az átfolyási keresztmetszet, dQ az átfolyó hőmennyiség, dT/dx a hőmérsékleti gradiens Átlagos értéke jó közelítéssel: kcal A = 5 • 103 ^ cm sec L 7. ábra. Az édesvíz max lehatolási mélysége óceánvízbe a túlnyomás függvényében az áteresztőképesség figyelmen kívül hagyásával fíild 7. Maximales Eindringen des Siisswassers in Salzwasser, als Funktion des Überdruckes, unter Vernachlässigung der Durchlässigkeit К a hővezetőképesség. A víz nagy fajhője és az igen kis hőmérsékletkülönbség miatt a hő kicserélődésének ez a módja jelen esetben nem számottevő. Legfeljebb néhány speciális esetben jut szerephez, de akkor is inkább a kőzetbe zárt víz és a szomszédos víz közötti hőcsere formájában, például termálvíz csapda feletti vagy körülötti talajvíz felmelegedése esetén. A vizsgálatunk szempontjából általános eset az, amikor a földi hőáram melesgíti a vizet. Ebben az esetben permanens, hosszú idejű vízcsere is kialakulhat, ami már a kőzetbe zárt eredet i vízösszetételt nagymértékben megváltoztathatja egész vidékre kiterjedően.