Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Petrovics Nikola: Duna-Tisza-csatorna építése a XVIII. században

Duna—Tisza-csatorna 25 összefoglalta mindkét bizottság munkáját. A szakvéleményeiben pozitív választ adott arra a kérdésre, hogy megvannak-e természetes és műszaki feltételei annak, hogy Bácskában megépítsék a csatornát, és negatív választ adott arra vonatkozóan hogy okoz-e a csatorna árvizeket. Heppe első szakvéleménye tulajdonképpen a Kiss fivérek részére kiadott nyugta 3 8, amelyben elvileg pozitíven értékeli a tervet, amit néhány feltételben és követelményben szövegez meg. Heppe elsősorban azt a követelményt támasztja, hogy a zsilipeket szolidan építsék meg, de úgy, hogy ne lehessen magasabb duzzasztást előállítani a töltések magasságánál. Másodsorban, hogy a csatornától meghatározott távolságban árkokat húzzanak, amelyekkel meg­védik a csatorna töltéseit a terepről érkező víztől. Heppe harmadik követelménye a csatorna keleti részére vonatkozik, melynek nyomvonala a Crna-bara mocsáron halad át. Azt követelte, hogy ezen a részen a töltéseket a legnagyobb víz színéig építsék ki. Ez az első három követelmény magától érthető, de a negyedik és ötödik már komolyabb jellegű volt. Heppe azt kívánja, hogy a csatorna nyomvonalának befejező részét változtassák meg a Froon ezredes javaslatának megfelelően úgy, hogy a Crna-bara és a Tisza közötti szakasz majdnem párhuzamosan haladjon a folyóval mind az árterületen mind a magasabb részeken és hogy a Tiszába a Sárgaerdőnél 3 9 csatlakozzon. Továbbá, hogy Óbecsétől a Sárgaerdőig megfelelő keresztszelvényű oldalcsatornát létesítsenek, amely felvenné a környező terület árvizeit. A hatodik és utolsó pontban azt követelte, hogy a csatorna befejezése után állandó jellegű jól működő felügyeleti szolgálatot kell szervezni a töltések és zsilipek ellenőrzésére. A Magyar Kamarának küldött jelentésében 4 0 Heppe megismétli az összes lénye­ges pontokat a Kiss fivéreknek kiadott bizonylatából; azután kiegészíti, hogy a Kiss fivérek terjesszék fel a szakbizottságnak a töltések, hajózózsilipek és szivárgó árkok részletes terveit. Ez azt jelenti, hogy amikor a Kiss fivérek a koncessziót kérték, akkor csak általános tervvel rendelkeztek, de részletes terveik még nem voltak. Heppe követelése indokolt volt. Jellemző Ausztriának az akkori hidrotechnikai színvonalára Heppének az a javaslata, hogy a Kamara költségén két elméletileg felkészült és rajzolásban jártas kinevezett személyt alkalmazzanak, hogy ily módon alapját vessék meg egy fiatal hidraulikus gárdának, mely a szükséges gyakorlati hidraulikai tapasztalatokat, különösen a hajózsilipek építése tekintetében, itt meg­szerzi. Ez Heppe szavai szerint sokkal olcsóbb lenne, mintha külföldre küldenének ki szakembereket szakmai gyakorlatra. Heppe ezt a saját tapasztalata alapján javasolhatta, mert maga is eltöltött egy pár évet külföldi szakmai gyakorlaton. Mindent figyelembe véve a kezdeményezők meg lehettek elégedve Heppe küldeté­sének eredményével. Hátra van még, hogy megismerjük az Udvari haditanács részéről megszerve­zett bizottság jelentését. Ezt a jelentést 1792. november 1-én Vangnez mérnök ezre­des, a Szlavóniai építési igazgatóság vezetője írta alá, aki valószínű holland szár­mazású volt, olyan országból, ahol nagy hidrotechnikai tapasztalatokkal rendel­keztek, sokkal nagyobbal, mint Ausztriában. Különben a holland hidrotechnikusok tapasztalatait Ausztria már korábban is igénybe vette. így például a XVIII. szá­zad második felének az elején a Bánátban a holland Fremaut nagy vízépítési mun­kákat irányított. Nem kizárt az sem, hogy Froon mérnök, a neve után ítélve, szin­tén holland származású volt. Röviden megismételjük, hogyan került sor az Udvari haditanács bizottságá­nak a kijelölésére. A bizottság megszervezésének a kezdeményezői a Kiss fivérek

Next

/
Thumbnails
Contents