Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 365 A Tisza-csatornázás során már megkezdődött all. Tiszai Vízlépcső (Kisköre) építése is és tervbe vették a csongrádi duzzasztómű építését. Mind a II. Tiszai Vízlépcső, mind a csongrádi duzzasztómű esetében már jelentős méretű hullámtéri tározódás áll elő. A kialakuló tározóterekre azonban nem áll rendelkezésünkre a jégjelenségek bekövetkezését rögzítő számadat, ezért észlelési adatok hiányában nem lehetséges statisztikai vizsgálatot végezni. Az irodalmi anyag sem ad olyan számítási eljárást kezünkbe, amivel a duzzasztott terekben bekövetkező jégjelenségek előrejelzését meg tudtuk volna oldani [7, 12, 49]. Ennek a hiánynak a pótlására dolgoztuk ki a folyami duzzasztóművek tározótereiben kialakuló jégjelenségek előrejelzésének módszerét. a) A jégjelenségek alakulása tározóterekben A Tiszai vízlépcsők megépítése lényeges módosulást okoz a Tisza jégjárásában. Ezek a változások elsősorban hidraulikai, morfológiai vonatkozásúak, másodsorban a víztér hőháztartási viszonyainak módosulásában jelentkeznek. Bizonyos változást jelent a vízlépcső, illetve annak tározótere a mikroklómában is, változatlannak tekinthetők azonban a jégjelenségek alakulását elsődlegesen befolyásoló éghajlati viszonyok. A jégjelenségek alakulását a duzzasztóművek kiépülése utáni időszakra a jelenséget kialakító befolyásoló tényezők ismeretében, azok egyidejű hatását figyelembe véve, ok és okozati összefüggések alapján kellene meghatározni. A befolyásoló tényezők ismeretének hiánya azonban nem ad lehetőséget arra, hogy ezen az. úton számítsuk a tervezés és az üzem számára szükséges jellemző értékeket, ami feladatunk elsődleges célkitűzését jelenti. Nehezíti a feladat megoldását az is, hogy a tározóterek jégviszonyaival kapcsolatosan az irodalom is csak általános megállapításokat ad, s ezek is inkább minőségi jellegűek. Többnyire azt írják le, hogyan alakult tározóterekben a jégjárás,, esetleg közlik ji jégjelenségeket kialakító léghőmérsékleti adatok idősorát, összehasonlítják a duzzasztott és természetes viszonyok között kialakuló jégjelenségeket. Az eddigi megfigyelések azt bizonyították — amit a tiszalöki duzzasztott térre vonatkozó Student próbával is igazoltunk —, hogy vízfolyások duzzasztott tereiben korábban jelenik meg a jég, hamarabb áll be a duzzasztott folyószakasz,, később következik be a jég megszűnése, megnyúlik a jeges napok időtartama. Megállapítható az is, hogy tározóterekben fajlagosan kevesebb jég képződik, mint természetes körülmények között, ami abból adódik, hogy a tározótér felszínén képződő korai jégtakaró megakadályozza a felszín alatti jégképződést. Általános tapasztalatként szűrhető le, hogy duzzasztóművek tározóteréből a jég lebocsátása a tavaszi olvadás, zajlás időszakában csak akkor szükséges, lia a jégtakaró megbontását előidéző árhullám már jeges árvízveszélyre ad lehetőséget. Kisebb árhullámok esetén legcélszerűbb a jégtakarót a tározótérbe hagyni elolvadni, ami egyébként legtöbbször be is következik, mivel a tározóterek jégtakarója jóval később szakad fel, mint a természetes vízfolyásoké. Rendkívül élesen jelentkezik folyami duzzasztóműveknél a jégjárás szabályozásának kérdése, hiszen általában három ellentétes érdek — az energiatermelés, a hajózás és az árvízvédelem — ütközik össze. Érthető tehát, hogy folyami duzzasztóműveknél különösen jelentős a jégjárás előrejelzése, a jég kezelésével és lebocsátá-