Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése
I. táblázat Jelentősebb tiszai jeges árvizek adatai Szakasz Év, hó Tetőző vízállás cm 1%-os vízállás cm Megjegyzés Szolnok— 1881. I. 570 945 Kettős jeges árhullám Szeged 580 925 Kettős jeges árhullám Tiszafüred— 1885. XII. 540 828 Üres mederre magányos jeges árSzeged 565 925 hullám Vásárosnamény— 1903. I. 705 922 Magányos, jeges árvíz, Tokaj— Csongrád 577 972 Tiszafüred között nem jeges Záhony— 1907. III. 560 763 Kettős, Tiszafüred alatt, összeTiszafüred 492 828 olvadó árhullám Vásárosnamény— 1913. II. 750 922 Részben jeges, hármas árhullám. Tiszafüred 555 828 Gátszakadás Tiszabecsnél. Tokaj, nem jeges Tokaj1925. XII. 857 933 Tokajnál összeolvadó jeges árhulTiszafüred 1926. I. 676 828 lám Tiszabecs— 1942. II. 140 579 Jeges árhullám üres mederre Tiszafüred 656 828 Jeges árhullám üres mederre Tiszabecs— 1946. II. 255 579 Jeges árhullám üres mederre Csongrád 432 973 Jeges árhullám üres mederre Vásárosnamény— 1955. I. 698 922 Közben nem jeges, üres mederre Szolnok 622 945 Tiszabecs— 1963. III. 331 579 Jeges árhullám üres mederre Szolnok 691 945 Az 1946. évi árhullám, amely rendkívül heves áradási intenzitású, kis tetőzési időtartamú volt a felső szakaszon, már Nagylónyáig úgy ellapult, hogy innen kezdve a mederben maradt. Összehasonlítva a jeges árvizek tetőző szintjeit a mértékadó árvízszinttel, azt találjuk, hogy az összes jeges árvíz a mértékadó árvízszintnél lényegesen alacsonyabb. A hullámtérre kilépő jeges árvizek szintjeinek hosszmenti alakulását hasonló körülmények idézték elő, ezért csak a legjellegzetesebb árhullámot, az 1942. évit vizsgáljuk részletesen. Az 1942. évi jeges árviz Vásárosnaménynál még a mederben maradt. Vásárosnaménytól lefelé — a Dombrád térségében kialakult torlasz hatására — a vízszint az átlagos levonulási szinthez viszonyítva 2 m-rel magasabbra emelkedett. Dombrád alatt a jég megindulása után a vízszint rohamosan csökkent és Tokajtól Polgárig már a természetes levonulási szint alakult ki. A Polgár alatti jégtakaró feltöréséhez szükséges energiatöbblet miatt a vízszint ismét fokozatosan emelkedett és a szolnoki vízmércén már 1,5 m-rel haladta