Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

340 Csorna János 2. ábra. Tiszai jeges árvizek tetőző szintjei Рис. 2 Пиковые горизонты ледовых паводков р. Тиса Fig. 2. Peak stages of ice floods on the Tisza River meg a vízhozamhoz tartozó természetes levonulási szintet. Nyilvánvaló, hogy a Tokaj feletti szakasz morfológiai viszonyai befolyásolták kedvezőtlenül az 1942. évi jeges árvíz alakulását. A jeges árvizeket vizsgálva tehát az tapasztalható, hogy a Tiszán ezek előfordulása lényegesen ritkább és hatásuk közel sem olyan jelentős, mint például a dunai jeges árvizeké. A hajózási viszonyokat vizsgálva azt találjuk, hogy a Tiszán rendkívül korán megjelenik a jég, a folyó korán beáll, a beállás hosszú ideig tart, tehát később kezdődik meg a jég elvonulása. A Tiszán szélső esetben négy hónapon keresztül lehet hajózási szünetre számítani, de még középidőben is közel két hónapra adódik a hajózási szünet. Kellemetlen jelenség hajózás szempontjából, hogy a folyó egy télen belül többször beállhat, tehát igen élénken reagál a léghőmérsékleti változásokra. Előfordulhat például, hogy a folyó rövidebb idő alatt áll be, mint ami szükséges ahhoz, hogy egy hajó Szegedről Tokajba érkezzen.