Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 333 1. A jégviszonyok előrejelzése, a folyók hőgazdálkodási körülményeinek figyelembevételével A folyók jégviszonyainak alakulása, a jég keletkezése és az olvadása lényegében hőháztartási folyamat, melyet az időjárási viszonyok és a víztér hidraulikai, morfológiai adottságai szabnak meg. A jégviszonyok rövid idejű előrejelzéséhez a víztér pillanatnyi hőmérsékleti állapotának meghatározása, a jégjelenség kialakulásához szükséges hőveszteség, illetve hőfelhalmozódás ismerete szükséges. A jégviszonyok hosszú idejű előrejelzéséhez a különböző irányból érkező légtömegek egymásutáni változásában mutatkozó fizikai vagy statisztikai törvényszerűségeket lehet felhasználni. Igen sokan foglalkoztak — elsősorban a dunamenti országokban — a jégjelenségek előrejelzésével. Ennek ellenére mind a mai napig nem sikerült megoldani hőháztartási alapon a Duna vízrendszerében sem a jégviszonyok alakulásának megbízható előrejelzését. Nyilvánvalóvá válik a sikertelenség oka, ha áttekintjük azoknak a tényezőknek, illetve összefüggéseknek sorát, melyek valamely víztér hőhá ztartását, illetve a jég-viszonyok alakulását meghatározzák. A folyók hőgazdálkodási körülményeinek leírásához általában az alábbi tényezőket veszik figyelembe; — a légtér pillanatnyi hőmérséklete, — a víztér felszínére érkező sugárzás, — az albedó, — a víztér felszínének tényleges kisugárzása, — a légtérnek turbulens hőkicserélődése útján átadott vagy onnan átvett hőmennyisége, — a párolgási hő, — a vízfelszín párolgása, — a víz fajhője, — a víztérbe belépő és kilépő vízmennyiségek, — a vízrészecskék egymás közötti súrlódása által felemésztett mechanikai munka hőegyenértéke, — a be- és kilépő vizek hőmérséklete, — a víztérben levő átlagos vízmennyiség, — a víztér átlagos hőmérsékletének változása, — a medernek közvetlen hővezetéssel átadott vagy onnan átvett hőmenynyiség, — a jégképződéskor felszabaduló, illetve a jég olvadásához szükséges fajlagos hőmennyiség, — a képződött, illetve olvadt jégmennyiség, A felsorolt tényezőkből csupán a vízhőmérsékletre, a léghőmérsékletre, továbbá a jégjelenségekre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. Ezek közül is csak a két utolsó fogadható el megbízhatónak, a víz hőmérsékletére vonatkozó mérések már igen nagy szórást mutatnak. Megállapíthatjuk, hogy ma még nem állnak rendelkezésre olyan mérési adatok, sőt sok esetben olyan mérőműszerek sem, melyek segítségével az egyes tényezők értékét meghatározhatnánk. Ennek ellenére voltak kísérletek a folyók jégviszonyainak előrejelzésére hőháztartási alapon. A vizsgálatokat általában úgy végezték, hogy a befolyásoló tényezők jelentős részét figyelmen kívül hagyták és csak azokat vonták be a számításokba, melyek hatása viszonylag nagy. A másik út 3*