Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

24G Laczay István fejeződnek. A terv szerint a főmeder partvonalát a hajózási kisvizszint (DB víz) feletti 3 m-es magasságra építik ki (kőszórás, kavicsháttöltéssel megtámasztott műkőburkolat). Az ágrendszer vízellátására a feltöltést biztosító mellékágak kiágazásánál a DB víz felett 2 m magasságra kiépített oldalbukót építenek (1. ábra). Az oldalbukó biztosítja, hogy a mellékágrendszer, illetve a hozzá tartozó hullámtér DB + 2 m szintre feltöltődjön, mire a kiépített partvonalat a víz elborítja, vagyis azt, hogy a külső és belső vízszint között az átbukás megkezdésekor 1 m-nél nagyobb szintkülönbség ne legyen. így elérhető, hogy a külső víznyomás hatására a kavicsháttöltés ne jöjjön mozgásba. A mellékágelzárások részben a kavicsháttöltés megtámasztását, részben a megelőző művek állékonyságának növelését szolgálják. Az 1962. és 1967. évi felvétel között 5 év telt el. Ez alatt a mederállapotban változások következtek be, az előzőekben ismertetett szabályozás pedig a közeljövőben az eddigiektől lényegesen eltérő állapotot hoz létre. Mindezek indokolták, hogy összefoglaljuk az ágrendszerre vonatkozó ismereteinket és egyben megadjuk az alapot a jelenlegi szabályozási munkák hatásának vizsgálatához is. 1967. in рзг m in pin cllíríi kani es hellt A N a тПШдак * parhuiainm ••—— oldalbukó ' partbiitoslt i . sm lo 1. ábra. A cikolaszigeti ágrendszer vázlatos helyszínrajza 1. HELYSZÍNI MÉRÉSEK 1967. áprilisában került sor az ÉVIZIG Árvízvédelmi és Folyamszabályozási csoportja közreműködésével az ágrendszer felvételére. Elvégeztük a szelvénykőhálózat reambulálását és újraszintezését. A reambulálás során a hullámtér emelkedéséről is képet kaptunk. Volt olyan kő, amelyet domború parti iszapos részen 40 cm-es iszapréteg alól emeltünk ki. Csaknem valamennyi kő tetején észlelhető volt az 1965. évi árvíz 1 — 3 cm-es lerakódott hordaléka. A szelvénykövek relatív süllyedése alapján az átlagos hullámtér-emelkedést az elmúlt 5 évre vonatkozóan cm-rendűnek becsüljük. A reambulálás után elvégeztük az 1962-ben nyilvántartásba vett keresztszelvények felvételét. A szelvények helye és iránya — néhány kivételtől eltekintve — megegyezik az 1962. évivel és a szelvények egyes tereppontjait is azonos helyeken mértük. így a 200 keresztszelvény azonosítása egyértelmű, tehát a felvétel megbízható összehasonlításra alkalmas. A felmérés kiegészítéseként 1965. április 20-án vízszintrögzítést végeztünk az ágrendszerben és a csatlakozó Duna-szakaszon. A mérések eredményeit az 1962. évi felvétellel azonos módon dolgoztuk fel. A keresztszelvényeket egymásra raktuk, a helyszínrajzot és a pontjegyzéket módosítottuk. A két felvétel alapján az ágrendszerben 5 év alatt bekövetkezett változásokat a következőkben értékeljük.