Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A cikolaszigeti mellékágrendszer 247 2. MEDERYALTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE a) A vízszintes irányú (helyszínrajzi) változások A múlt századvégi szabályozás jelentős hatással volt a mellékágak alakulására. Mint azt az 1962. és 1903. évi helyszínrajzok összehasonlítása mutatja, a szigetek egy részéből egységes partvonal fejlődött ki, a mederszélességek csökkentek, egyes zátonyok szigetekké fejlődtek. Az ágrendszer teljes mederterülete 60 év alatt 32,7%kal csökkent (2). Az 1962. és 1967. évi állapotot összehasonlítva újabb területcsökkenést kimutatni nem lehet. Ennek oka valószínűleg a viszonylag rövid idő, valamint az a körülmény, hogy a domború partok feltöltődéséből adódó kismértékű partéláthelyeződést — a partéimeghatározás bizonytalansága miatt — megbízhatóan nem lehet kimutatni. Ugyanakkor a különböző okokból bekövetkezett partelmosások a helyszínrajzon is jól észlelhetők (1. ábra). Ezeket a változásokat három körülményre lehet visszavezetni. a) Az előzőekben ismertetett mellékágszabályozás első lépéseként több helyen elzárássorozatokat építettek. Néhány ezek közül maíías vízállásnál — még az építés teljes befejezése előtt — átszakadt, a szakadáson áttörő víz a partokat megtámadta és elmosta. Ilyen mederszakaszt mutat a 2a ábra. Az ábra az áramlási viszonyok, a mellékágak egymásra hatása szempontjából is igen érdekes. Az A-53 szelvény felett bekövetkezett elzárás-szakadás az Am-jelű ág betorkolásáig a jobb parton okozott jelentékeny parteróziót, mint azt a 3d ábra is mutatja. Az Am-ág vízhozama a főmellékágba érve az áramlást átterelte a balpart felé. Közvetlenül a betorkolás alatt a keresztáramlás igen sok energiát emésztett fel, ezért az A.51 —50 szelvényekben parterózió alig van. Az új áramlási irány kialakulása után most már az A.49 —47 szelvényeknél a bal parton következett be 50 m-es elmosás (3c ábra). b) Néhány helyen a víz a művek helytelen bekötése miatt támadta meg a partot és okozott jelentékeny parteróziót (2b ábra). A C.8. szelvénynél levő zárást nemcsak megkerülte a víz, hanem magát a művet is majdnem teljesen elmosta. A B.32 szelvénynél is jelentős eróziót találunk a jobb parton, bár maga a mű sértetlen maradt. c) Az 1965. évi árvíz helyenként igen nagymérvű rombolást okozott. Ez különösen azoknak a szigeteknek a felső végénél figyelhető meg, amelyek éppen az elmúlt 60 évben, a szabályozás óta fejlődtek ki (2c ábra). A nagy vízhozamú mellékágak kanyarulataiban a homorú parton több helyen megfigyelhető méterrendű parterózió. Ezért néhány töltésközeli mellékágnál be is kellett védeni a megtámadott partot (1. ábra). Összefoglalva megállapítható, hogy a mellékágrendszerben a mederterületek csökkenését, a mellékágak beszűkülését az elmúlt 5 év viszonylatában kimutatni nem lehet. Ugyanakkor jól meghatározható okokból — elzárás-szakadás, az 1965. évi árvíz — több helyen méterrendű, sőt helyenként 50 m-ig terjedő partelmosások keletkeztek. Végül megjegyezzük, hogy az ágrendszer részletes 1:5000 méretarányú helyszínrajza a VITUKI II. főosztályán az érdeklődők rendelkezésére áll. b) A keresztszelvények változása Az 5 év alatt bekövetkezett változások alapján a 200 keresztszelvényt a következő jellemző csoportokba lehet sorolni (zárójelben a %-os megoszlás): a) A szelvényben — a felmérés hibahatárain belül — gyakorlatilag nincs változás (33,5%). b) A szelvényben különböző mértékű feltöltődés tapasztalható (23%). c) A domború part közelében néhány dm-es feltöltődés, a homorú partnál kimosás, illetve méterrendű partelmosás következett be (21,5%, 3a ábra). d) A szelvényre a nagymérvű parterózió és általában a hasonló mérvű feltöltőtlés a jellemző (16%, 3b, c, d ábrák).