Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Bogárdi István-Némethy László: Töltések árvízi terhelése

Töltések árvízi terhelése 203 Adott árhullám esetén definíciószerűen (1. ábra) и P= J (h-hj-dt, ahol (1) к P = az árvízi terhelés (m-nap), (t., — ty) = a kiválasztott szint feletti vízállások időtartama (nap). A továbbiakban az árvízi terhelést a napi vízállásokból közelítően számítottuk : p=2(h

i-h

1). (2) 1. ábra. Árvízi terhelés fogalma Fig. 1. Definition of lood exposure Fig. 1. La notion de la « charge des levées » Megemlítjük, hogy az árvízi terhelést olyan formában is felírtuk, amikor a vízálláskülönbségek négyzeteit képeztük, annak érdekében, hogy az alacsony vízállásokat kisebb, a magasabbakat pedig nagyobb súllyal vegyük figyelembe t, P*= j (h-h,)°-dt illetve közelítően (3) h P*= 2 (ht-h,y. (4) Az árvízi terhelés jelenti tulajdonképpen a töltéseknek, mint mérnöki létesítménynek igénybevételét. Ha sikerül ennek az igénybevételnek jellegzetes, mértékadó értékeit megállapítani és kimutatni, hogy az árvíz okozta káros jelenségekkel (fakadóvíz, csurgás, buzgár stb.) szoros összefüggésben van, fontos segédeszközt adunk a tervezők, de a gyakorlati árvízvédekezők kezébe is. 5 Vízügyi Közlemények