Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Bogárdi István-Némethy László: Töltések árvízi terhelése
TÖLTÉSEK ÁRVÍZI TE1UIELÉSE DR. BOGÄRDI ISTVÁN-NÉMETH Y LÁSZLÓ 1 A legutóbbi néhány év során nemcsak hazánkban, hanem világszerte rendkívül súlyos árvizek voltak. Egyes esetekben az igen magas vízállás, máskor pedig az árvíz hosszú időtartama okozott a védművek és a védekezők számára nagy nehézségeket. Bizonyos megfigyelések azt mutatják, hogy az emberi beavatkozások következtében (vízgyűjtők rendezése, védelmi vonalak kiépítése, folyószabályozás stb.) az árvízszintek — függetlenül a nedves időjárási periódustól — emelkednek [1], de ennek pontos matematikai igazolása ezideig még nem ismeretes. A gyakori árvizek és a védett területek gazdasági értékének gyors növekedése az árvízvédelem fokozott fejlesztését teszi szükségessé. Hazánkban az elkövetkező tervidőszak során tovább magasítjuk és erősítjük töltéseinket, hogy biztosítsuk az árvizek nagyobb károk nélküli levonulását. Az árvízvédelem fontossága azonban még akkor sem fog csökkenni, ha mindenütt létrehoztuk az előírt magassági biztonságot, mert a legnagyobb veszélyt az árvizek igénybevétele jelenti az idők során fokozatosan elöregedő töltésanyagra. Nyilvánvalóan, meglevő védvonalaink ellenőrzéséhez és a további erősítésekhez ismernünk kell ennek a „fárasztó" igénybevételnek jellemző értékeit. Erre a célra a jelenlegi módszerek önmagukban nem alkalmasak, mert sem a vízállás, sem az árvíz időtartama külön-külön nem jellemzi az árvíz súlyosságát. A tanulmányban bevezetjük az árvízi terhelés fogalmát, amely együttesen figyelembe veszi a vízállást és az időtartamot is, így alkalmas az árvíz okozta igénybevétel jellemzésére. Az árvízi terhelés jellemző értékeit valószínűségszámítás segítségével, a matematikai statisztika eszközeivel határozzuk meg. Az árvízi terhelés és az árvíz okozta káros hatások (fakadóvíz, buzgár stb.) között szoros összefüggés van, amelyeket kísérletekkel kell meghatározni. 1. Az árvízi terhelés fogalma Árvízi terhelésnek nevezzük a vízállás-idősor meghatározott szint feletti területét. A kiválasztott szint megfelel a vizsgált szelvényben annak a vízállásnak, amikor a víz a töltéslábat eléri, tehát gyakorlatilag az I. fokú készültség kezdetét jelentő vízállásnak. 1 Dr. Bogdrdi István mérnök az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke, Nc'methy László mérnök a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
